Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - A házasságkötés előtti kötelező orvosi vizsgálat kérdéséhez

327 ságának megállapítására a környezetében lévő személyek nyilatkozata is elegendő. Mert, ha el is fogadjuk azt, hogy a kórházi fejlapon lévő adat megnyugtató tárgyi bizonyíték a személyazonosságra nézve, a gondolatláncnak legfontosabb szemét, azaz, azt a körülményt, hogy az X. Y. fejlappal ellátott ágyban valóban X. Y. fekszik és nem más, ezt egyedül és kizárólag a végrendelkező környezetében lévő személyek nyilatkozatai igazolták. A tanúzáshoz szükséges relatív képesség tehát nem a tanúk, hanem a környezetében lévő személyekben volt meg. 3. Végül áttörte a Kúria az időbeliség kérdésében eddig vallott álláspontját is. A végrendeleti tanúk ugyanis a végrendelkező személyazonosságáról vitathatatlanul a végrendelkezés idejekor és azzal egyidejűen szereztek tudomást. Teljes mértékben osztjuk azt a felfogást, hogy a modern jogszolgáltatás kezét nem kötheti gúzsba merev jogszabályok rendszere, s hogy az igazságszolgáltatásnak a körülményekhez simuló magasabb erkölcsi és jogi norma kifejezőjének kell lennie. Az igazság görög szimbóluma ne legyen továbbra is bekötöttszemű istennő, kinek egyik serpenyőjében a jogi érdekek összeütközése, a másikban az előre megírt jogszabály van csupán. Minden gyakorlati jogász helyesli, hogy megoldottuk a szemeket borító fátylat, hogy az Igazság ma lát, és a mérleg serpenyőjén túl és olykor messzebb is tekint. Azonban úgy érezzük vannak mégis bizonyos határok, melyeket éppen az igazságszolgáltatás magasabb érdekei védelmében nem lehet figyelmen kívül hagyni. Szerény véleményünk szerint nagyobb érdeket sért az az ítélet, mely a jogszabályok figyelmen kívül hagyásával a jogbizonytalanság okozójává válhat, mint az, amely a jogszabályok alkalmazása mellett, csupán az egyén méltányosságvédte érdekén ejt sebet. A közérdek magasabb szempont, mint a magánérdek. Végül megjegyezzük, hogy e vitát maga a Kúria döntötte el, amikor e kritikánk tárgyát képező ítélet kihirdetése előtt 8 nappal ugyanazon tanács, ugyanilyen tényállás mellett C. I. 728 1928. szám alatt kimondotta, hogy a külön szoba ajtaján és a láztáblán (fejlapon) lévő névből, a kapuőrtől és a végrendelkező szüleitől szerzett adatok nem zárhatták ki a megtévesztés lehetőségét és így függetlenül attól, hogy történt-e csalás, vagy tévedés a végrendelkező személyében, a végrendelet a tanúk tanúzási képességének előbbi hiányai folytán, — érvénytelen. Dr. Hirkó Boldizsár bpesti kír. közjegyzőhelyettes.