Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - Védett kisbirtok teherrendezésének gyors lebonyolítására irányuló tervezet

308 tes volt a klinikán, mert a hátralékos ápolási költségeket köz­igazgatási úton (kellett a végrendelkezőtől behajtani. Az özvegyi haszonélvezeti jog csak annak szolgál akadá­lyául, hogy az ezzel a joggal terhelt vagyon a haszonélvezet alól végrehajtás útján elvonassék, nem akadályozza azonban a végrehajtási foglalást, ezzel a végrehajtási zálogjog megszerzé­sét és általában azokat a végrehajtási cselekményeket, amelye­ket az özvegyi haszonélvezeti jog sérelme nélkül lehet véghez­vinni (P. I. 1384/1938.). Szolgálati viszony felmondása csak a másik féllel való köz­léssel válik hatályossá. Az írásbeli felmondásnak az ellenféllel való közlése pedig csaik a felmondó levélnek a címzett részére történt kézbesítésével következik be. Az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 2. §-ának utolsó bekezdése értelmében a felmondás csak a hó utolsó napjára szólhat. Következéskép a felmondási határ­idő is a lejárati hónap végétől visszafelé számítva, csak akkor teljes, ha a felmondás az illető hó végéig történt. A hó utolsó napján postára adott, a munkavállalónak csak a következő hó 2. napján kézbesített ajánott levélben eszközölt felmondás ha­tárideje tehát csak a kézbesítés hónapjának végétől számítandó. A felmondásnak a címzettel való közlése folytán az ahhoz fű­ződő jogkövetkezmények önmaguktól beállnak, anélkül, hogy ehhez a másik fél elfogadó nyilatkozatára szükség volna. Ezzel szemben azonban a felmondó fél ellenfele, hacsak a felmondás­hoz határozottan hozzá nem járult, nincs elzárva attól, hogy a felmondás törvényellenes és jogosulatlan volta miatt a felmondó féllel szemben kárigényt érvényesíthessen. A munkaügyi rende­letnek az a rendelkezése, hogy a felmondásnak írásban kell tör­ténnie, nem zárja ki, hogy a felek a szolgálati viszonyt közös megegyezéssel szóbeli felmondással is megszüntethessék (P. II. 478/1938.). * Az üzleti verseny terén jogos védelemnek csak jogellenes és közvetlen támadás ellen van helye, tehát a jogos védelem tényálladékát csak az a cselekmény valósítja meg, amely szük­séges avégett, hogy a tettes a sértettnek közvetlen jogellenes támadását magáról vagy másról elhárítsa. Nem tekinthető tehát jogos védelemnek, ha a márkacikkek áron alul való árusítását azzal menti a kereskedő, hogy a védett áron alul való eladást a felperes kezdte (P. IV. 958/1938.). Az olyan ingyenes juttatás, amely állandóan, rendszeresen történik, a juttatás csekély értéke esetén is elveszti a megenge­dett üzleti figyelmesség jellegét és tiltott ajándékozássá válik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom