Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 6. szám - Védett kisbirtok teherrendezésének gyors lebonyolítására irányuló tervezet

309 Ha tehát a kereskedő áruja csomagjaiban rendszeresen helyez «el képecskéket, amelyek nem csupán az áruk csomagolásának díszelemei, akkor ez tiltott ajándékozásnak minősül. A kir. Kúria (P. IV. 513/1938.) csupán a képecskék adásának hirdetését tiltotta el, mert az a hirdetés, amely a csomagokban elhelyezett képecskékre és azok gyűjtésére a figyelmet felhívja és az öszszegyüjtött képek ellenében további szolgáltatásokat (ingyen nyaralást) igér, a képecskéket a fogyasztó személyében vételre ingerlő, a vevő vásárlási kedvét fokozó, tehát a megengedett üzleti figyelmesség határát túllépő értékké minősíti. Figyelembe veszi az ítélet még azt, hogy a hirdetések különösen az ifjúság figyelmét hívják fel a képecskékre; már pedig a nemzet if júságának az üzleti propaganda szolgálatába állítása, az ifjúság érzelmeinek, hajlamainak, szenvedélyeinek és a családban elfoglalt helyzetének üzleti verseny céljaira való kihasználása az ifjúság erkölcsi fejlődését veszélyezteti, a nemzetnevelés egyetemes érdekeit sérti és ezért a jóerkölcsökbe ütközik. Hogy a döntés nem egészen aggálytalan, az már abból is kitetszik, hogy az indokolás három nem is egészen egybevágó okra támaszkodik: az ajándékok rendszeres voltára, a vásárlási kedvet fokozó célzatra, végül pedig a jó erkölcsökre. Nem egészen következetes, hogy a Kúria csak a hirdetést és nem a képecskék rendszeres ajándékozását tiltja, el, holott ha a képecskék ajándékozása beleütközne a versenytörvénybe, úgy az eltiltásnak erre is ki kellett volna terjednie. Az a védjegy, amely a „patent" szót tartalmazza annak dacára, hogy a szóbanforgó árucikk nincsen szabadalmazva, a fogyasztó közönség megtévesztésére alkalmas adatot tartalmaz és ezért a védjegytörvény 3. i§-ának 4. pontja alapján a lajstromozásból ki van zárva (P. II. 1427/1938.). A bírói gyakorlat szerint az új hatásköri szabályt — eltérő törvényes rendelkezés hiányában — az új szabály életbeléptekor érvényesen még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell (P. II. 881/1938.). A tanúságtétel törvényen alapuló megtagadási jogának elvével ellentétben állna az, ha a tanúságtétel megtagadásának jogával való élés tényéből és az ennek folytán el nem hangzott vallomásból a felek valamelyikének terhére következtetés vonatnék le (P. III, 5391/1937,). Nincs perjogi akadálya annak, hogy a felek a Pp. 189. és 494. §-ainak korlátai között a perújítási kereset mellett új keresetet indíthassanak ós a bíróság az így támasztott új keresetet a perújítással együttesen tárgyalja és döntse el. A felek még