Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Tallózások a kényszeregyesség mezején

14 országon van közös utolsó együttlakásuk és e körülmény közokirattal igazoltatik". A Ht. 116. §-ának ilyértelmű megváltoztatása folytán módosítani kell a Pp. 641. §-át, és pedig első és másodiik bekezdését hatályon kívül helyezni azzal, hogy a Ht. 116. §-a esetén a házastársak utolsó közös lakhelyének törvényszéke bír illetékességgel. Dr. Ballá Ignác. Tallózások a kényszeregyesség mezején. Irta: Dr. Kúti Arthur ügyvéd. I. A jogalkalmazás körében igen gyakori az a miniisztikus kérdés, hogy mi volt a törvényhozó, vagy a rendeletalkotó igazi akarata. Misztikus ez a kérdés személyi és tárgyi vonatkozásban egyaránt. A kodifikáló, az országgyűlési előadók, vagy a vitában felszólalók szándékát kutatjuk-e, ha a törvényhozó igazi akaratát meg akarjuk állapítani? Lehet-e egyedül, vagy túlnyomórészt mérvadó a törvényjavaslat indokolása, avagy a parlamenti tárgyalás vitaanyaga? A rendeleti jogszabályalkotás körében az indokolás nem is szokásos. Amint a törvény, vagy a rendelet hatályba lép, elszakad létrejöttének előzményeitől és önálló életet él, Egész más körülmények között kerülhet később alkalmazásra, mint amelyek között született. A változott gazdasági és életviszonyok, a communis opinio, a bírói gyakorlat átformálja, vagy deformálja elannyira, hogy az eredeti célkitűzésre, vagy akaratra visszamenni igen gyakran teljesen céltalan lenne. Néha azonban — különösen nehezen szabályozható jogviszonyok körében megesik, hogy a jogszabályalkotó előre leszögezi a célt, amelynek szolgálatába kívánja az új jogszabályt állítani, amikor is az ilyen megállapítás a jogszabálynak integráns részévé válik. Az ilyen jogszabályoknál nem vitás az alkotó igazi szándéka és kétes esetekben nyugodtan meríthet abból mindenki, akinek a jogszabályt alkalmaznia kell. Az ilyen praefátió nem túlgyakori a jogszabályoknál, de igen praktikus és sokszor jó szolgálatot tesz, Ilyen a második gazdarendelet (10.000 1935. M, E.) bevezetése, amely nyolc pontban megadja a rendelet célkitűzéseit és ilyen az 1410/1926. M. E. sz. rendelet a csődönkívülí kényszeregyességi eljárásról, amely körülírja, hogy miért és milyen esetekben tartja a jogszabályalkotó indokoltnak a csődeljárás helyett a kényszeregyességi eljárást. Három szempontot domborít ki ez az utóbb említett bevezetés. És pedig: 1. a hitelezők érdekét a csődeljárásnál megfelelőbben kívánja biztosítani;