Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - A házassági köteléki perekre vonatkozó joghatósági szabályaink reformja

13 gemacht, ob es sich um Ehen österreichischer Bundesbürger oder um Ehen der Auslánder handelt. Daraus wird gefolgert, dass dcr Geríchtstand des §. 76. Jurisdictionsnorm auch für Auslánder gilt, falls ihr letzter gemeinsamer Wohnsitz im Innlande war, wobei es unerheblích ist, ob ihr Heimatstaat die Scheidung anerkennt oder nicht". Ezzel 'kapcsolatosan rámutatoik még az Optk. 33. §-ára, amely kimondja, hogy „den Fremden kommen überhaupt gleiche bürgerliche Rechte und Verbindlichkeíten mit den Eingeborenen zu, wenn nicht zu diesem Genusse in der Rechte ausdrücklich die Eígensehaft eines Staatsbürgers erfordert wird, auch müssen die Fremden um gleichen Recht mit den Eingeborenen geniessen, in zwifekhaften Falién beweisen, dass der Staat, dem síe angehören, die híerlándigen Staatsbürger in Rücksicht des Rechtes, wovon die Frage ist ebenfalls, wie die seinigen behandeln. Itt jegyzem meg, hogy miután az Executionsordnung 85. §^ának 3. pontja szerint „Die Bewilligung der Execution auf Grund eines auslándichen Executionstitels ist zu versagen, wenn er Wegen Personenstand eines österreiohischen Staatsangehörigen betrifft" (Ht. 114. §-S'al egyező), ezekből kitűnik, hogy az osztrák köteléki joghatósági rendszer tényleg az, hogy osztrák honosokra vonatkozóan Ht.-ünk 114. §-ával egyezően rendelkezik, a külföldiekre vonatkozóan azonban lényegesen eltér a Ht. 116. §-tól, és pedig oly értelemben, amint annak módosítását magam is javasolom, hogy t. i. legalább három éve álandóan ittlakó külföldi állampolgárok köteléki pereiben bíróságaink joghatósággal birjanak, tekintet nélkül arra, vájjon hazai államuk ítéletünket érvényesnek elismeri-e vagy sem. Eltérne azonban még az osztrák állásponttól is annyiban, hogy amennyiben Ausztria ikülföldiek iköteléki pereiben is az osztrák anyagi magánjogot, tehát a lex forit alkalmazza, addig erészben a lex pátriáét venném figyelembe. És most, miután az összehasonlító joganyaggal végeztem és látjuk, hogy nemcsak az Északameríkai egyesült Államok és Anglia, de más európai államok is, mint Csehszlovákia, Jugoszlávia, Franciaország és Ausztria is — eltérően a Ht. 116. §-ának álláspontjától — módot adnak az állam területén lakó külföldieknek, hogy házassági perüket a lalthely bírósága elé vigyék, sőt Franciaország és Ausztria még saját anyagi jogi törvényüket is alkalmazzák, úgy gondolom, megnyugvással fogadhatnánk el egy olyan reformot, amely 116. §-unkat oly értelemben módosítaná, hogy az ittlakó külföldiek ügyében eljárjon a házastársak utolsó közös lakóhelye szerint illetékes törvényszék, miután az óvatos tapogatódzás kedvéért mi még azt is megkövetelnők, hogy a magyar bíróság csak akkor járjon el, ha a házastársak már legalább három éve belföldön laknak, ezt közokirattal igazolni tudják, és anyagi törvényüket, a lex pátriáét alkalmazzák. A Ht. 116. §-a a kifejtetteknek megfelelő szövegezésben ekként hangzanék: „Külföldiek házassági perében a magyar bíróság csak az esetben járhat el, ha legalább három éve Magyar-