Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 1. szám - A házassági köteléki perekre vonatkozó joghatósági szabályaink reformja
8 szik, ám valamennyivel szemben egyképen felmerül és az intézkedés tétele szempontjából az első kérdés az, hogy adott esetben mely állam hatósága teheti a kérdéses intézkedést, tehát pld. a magyar, vagy valamely más és mely külföldi állam hatósága-e? Csak ha ez eldőlt, pld. akként, hogy a magyar állam valamely hatósága bír a szóbanforgó intézkedés megtételére joghatósággal, csakis ezután kerül a sor arra a további kérdésre, mely hatóság hatáskörébe tartozik a szóbanforgó intézkedés megtétele, nevezetesen pld. a közigazgatási hatóság vagy híróság, és ezenbelül a törvényszék, járásbíróság, árvaszék, stb. hatáskörébe-e, és ez után, végső sorban kerül a sor az illetékesség (kérdésére, tehát arra a kérdésre, melyik törvényszék, járásbíróság, árvaszék, stb. teheti meg a szóbanforgó hatósági intézkedést. 1. Tudott dolog tehát, hogy a kompetenciának három alakulata van. Első a competentia suverenitatis, a joghatóság (jurisdictio), amely államonként tagolja a hatósági intézkedést kívánó ügyeket, második a competentia matériáé, a hatáskör, amely egy államon belül akként tagolja az ügyeket, amint egyes ügyek, ide (pl. a törvényszékhez, mások máshova), jut az árvaszékhez stb. tartoznak, végül a competentia loci, amely, ha szükség van reá, a hatáskörön belül, a hely alapján tagolja tovább az ügyeket (competentia loci, illetékesség). Itt csak a házassági köteléki pereket és ezeket is csak abból a szempontból vizsgálom, hogy Magyarországon ezen perekre vonatkozólag minő joghatósági' szabályokat találunk, és hogy ezek kielégíthetők-e, és ha nem, minő módosításra szorulnak. Az összehasonlító házassági jog tanúsága szerint az egyes államok idevágó rendelkezései rendszerint igen sokrétűek, bonyolultak, szabályok vannak kivételekkel, és különböző kivételekkel a kivételek alól, tehát a szabály helyreállításával, stb., stb. Ha azonban a lényegét kutatjuk annak, hogy mi valamely jogrendszer álláspontja a köteléki perek joghatósági szabályai tekintetében, lényegében csak azt a kérdést kell nézni: 1. mi a vizsgált jogrendszer álláspontja a saját állampolgárok házassági köteléki pereiben —, 2. és mi az ottlakó idegenekéiben. így a mi jogrendszerünkben. Ad 1. A szabály a Ht. 114. §-a, amely szerint „magyar állampolgár házassági perében csak magyar bíróság ítélete hatályos". A szabály tehát a fenntartott joghatóság (jurisdictio reservata, fórum patriae) elve. 2. A másik kérdés: eljár-e valamelyik állam a területén lakó külföldi állampolgárok köteléki pereiben? Erre vonatkozóan a Ht. 116. §-a a következőket mondja: „Külföldiek házassági perében a magyar bíróság csak az esetben járhat el, ha ítélete hatályos abban az államban, amelynek a házastársak polgárai! így hát ebben a két szabályban van megadva a házassági köteléki perekre vonatkozó joghatósági szabályaink rendszere, nem szólva persze a kivételekről és részletszabályokról.