Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám

244 dúst a keresetnek csak perjogi szempontból jelentős Leszállításától. Az utóbbiba a joglemondást beleinterpretálni csak akkor lehet, ha arra a konkrét eset körülményei elegendő alapot adnak. Ha az alapítólevél által forintban meghatározott járadékot egy korábbi perben már svájci frankra értékeltek át: nem lehet újabb pert indítani a svájci franknak aranykoronára való átértékelésére és pedig azon az alapon sem, hogy a svájci franknak ma felára van. A felár ugyanis a belföldi felek jogviszonyában nem jöhet tekintetbe. „Nem hivatkozhat a felperes arra sem, hogy a pengő külföldön vesztett értékéből, mert a pengőnek belföldön aranypengő értéke van" (P. I. 665/1938.). Az előző perben hozott ítélet minden bizonnyal abból indul ki, hogy a svájci frank állandó értékmérő. Ha ez a kiindulópont megdőlt, akkor az átértékelésnek épp oly kevésbé lett volna akadálya, mint ahogyan a svájci franknak szerződéssel való kirovása esetében is valorizálna a bíróság. Az inflációs gyakorlat is ismerte az ítéleti marasztalás további valorizációját. Figyelemreméltó, hogy a perben felmerült a pengővalorizáció kérdése is. Ha az állam valamely inségakció keretében az aszálykárosult gazdának vetőmagot ad, nincs helye szavatossági kártérítési keresetnek azon az alapon, hogy a vetőmag nem volt jó, mert a peres felek nem magánjogi szerződést kötöttek egymással, hanem a felperes közigazgatási jellegű kedvezményben részesült (P. VI. 5779/1937.). A döntés nem aggálytalan. Ha a felek közti jogviszony nem magánjogi jogviszony, akkor ebből legfeljebb az következne, hogy az ügy nem tartozik polgári perutra. Ha azonban a bíróság belebocsátkozik az ügy érdemébe, úgy nem látható át, miért kelljen a segélyezett gazdának a kapott rossz vetőmag helyett jó vetőmagot visszaadnia és miért ne érvényesíthesse valamely módon a vetőmag kifogásolható voltát. Az örökösök között létrejött oly megállapodás, amely szerint az egyik örököstársat megbízzák a hagyatéki ingatlan eladásával és az erre vonatkozóan beérkező oly ajánlatot, amelyet az árvaszék jóváhagy, a teljesen cselekvőképes örökösök is kötelezőnek fognak elismerni, hatálytalan. Mindenekelőtt szükséges volna ilyen megállapodás joghatályos voltához, hogy abban a megállapodást létesítő felek a kötendő szerződés lényeges tartalmára nézve megegyezzenek. Általános szabály továbbá az, hogy vagyonjogi szerződésben a szolgáltatás vagy ellenszolgáltatás tárgyának a meghatározását valamelyik szerződő félre, vagy harmadik személyre is lehet bizni; a szolgáltatás tárgyának a meghatározására ekként feljogosított személy azonban ezzel a joggal