Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - A házassági köteléki perekre vonatkozó joghatósági szabályaink reformja

7 A rokoni kapcsolatból származó tartási igény érvényesítésé­nek hatályosabbá tétele végett számos ország olyan törvényeket hozott, amelyek alkalmasak arra, hogy a tartási kötelességet szándékosan kijátszani vagy meghiúsítani akaró tartásra kötele­zettet büntetéssel sújtsák. Ilyen törvényt alkotott Németország (Btk. 361. §. 10. sz.), továbbá Franciaország (1924. évi IX. 7-iki törvény), Ausztria (1925. évi törv.), Norvégia (1915.) és Dánia (1908.). Egyes országok viszont még erőteljesebb intézkedéseket is alkalmaznak arra az esetre, ha a munkaképes tartásra kötelezett erkölcsi vétkessége okából az általa eltartani kötelezett egyént a hatósági gondozás terhére engedi esni, amennyiben ilyenkor a vétkes egyént a nyilvános eltartás költségeinek megtérítése vé­gett kényszer munkára engedik fogni alkalmas intézetben, ha az illető a munkát kerüli, vagy a tartási kötelesség alól magát meg­átalkodottan kivonja. (Ilyen pl. a német Verordung über die Fürsorgepflicht 1924. II. 13,, 20. és 22. §.) Sajnos, hazánkban egyik vonatkozásban sincs eddig törvé­nyes rendelkezésünk. A házassági köteléki perekre vonatkozó joghatósági szabályaink reformja.*) A joghatóság fogalmának megérttetése céljából a hatósági intézkedések — és miután itt csak magánjogi érdekű hatósági intézkedésekről van szó —, a magánjogi érdekű hatósági intéz­kedések fogalmából kell kiindulni. Mint tudjuk, a magánjogi tények között az ember jogcse­lekményein és más természetű jogi tényeken (események, tény­legesség, lelki momentumok, stb.) kívül hatósági intézkedések is szerepelnek, mint jogi tényeik. így: az örökbefogadás kormány­hatósági jóváhagyása, a törvényesítés államfői engedélyezése, a házasság kihirdetése, a házassági akadályok alól történő fel­mentés, gyámrendelés, gyámkirekesztés, kisajátítás, telekkönyvi bejegyzések, a házasságot felbontó, érvénytelenítő, holttányil­vánító ítélet, és általában a statusperekben hozott ítéletek, pol­gári bíróságok ítéletei, a végrehajtási zálogolás, árverés, kilakol­tatás, kényszeregyesség jóváhagyása, csődnyitás, stb. Tény, hogy a magánjogi érdekű hatósági intézkedések között különböző szempontokból igen lényeges különbségek vannak, — hogy to­vábbá igen különbözőek azon eljárások is, amelyeknek eredmé­nyeként a 'hatóságok magánjogi érdekű intézkedéseiket megte­*) A Magyar jogászegylet civiljogi szemináriumában dr. Ballá Ignác ügyvédnek 1937. december hó 1-én „A házassági köteléki pe­rekre vonatkozó joghatósági szabályaink reformja" címen tartott előadásának ismertetése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom