Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 5. szám
229 tónus védelem sem segít az ingóságok 3-ik jóhiszemű és visszterhes szerzőjével szemben (ez ugyanis tehermentesen szerzi a dolgot). S ha nincs is a megtartási jogosultnak petitórius keresete, azért még nem lehet öt védtelennek tekinteni. Hiszen a birtokvédelem nemcsak a birtokháborítóval szemben védi őt meg (az erre nyitva álló határidőn belül), hanem annak rosszhiszemű singularis birtokutódjával szemben, valamint örökösével, sőt a tőle ingyenesen szerzővel szemben is.4) Egészben véve csak csekély kivételes esetkör marad, amelyben a petitórius védelem hiánya, a megtartási jogosultat 3-ik személyekkel szemben védtelenül hagyja: a. birtokvédelem határidejének elmulasztása, s a nyilvános forgalomban jóhiszemű és visszterhes szerzés esetei. Az a körülmény, hogy a, megtartási jog. miként a bérbeadó és haszonbérbeadó törvényes zálogjoga is a birtoklás fennmaradásától (illetve az ingóknak a bérlemény, haszonbérlemény területén való megmaradásától) függő — nem foszthatja meg ezeket a jogosítványokat az alanyi jog jellegétől, csak ideiglenessé és függővé teszi e jogokat. A dologi jogok természetével azonban — legalább a modern jogrendszerekben — nem összeférhetetlen azoknak ideiglenessé vagy függővé tétele. A bpesti tsz. 4240/1934. sz. döntése azt mutatja, hogy joggyakorlatunk még a birtokvédelem határain túlmenő védelemtől sem zárkózik el. Az id. határozat arra az esetre vonatkozik, amikor a. megtartónál az adósnak valamelyik hitelezője lefoglalja a visszatartott dolgot és a végrehajtást átszállítással akarja foganatosítani (végr. tv. 76. §) s ha ez megtörténik, a megtartó elveszti birtoklását és birtokvédelemben sem lehet őt ily esetben részesíteni. A szóban forgó határozat függetlenül attól az elsőbbségtől, amely a dolog elárverezése esetén illetné a megtartót (erről alább), kimondja, hogy az átszállítást csak úgy lehet elrendelni, ha végrehajtató kötelezettséget vállal arra. hogy követelésének kiegyenlítése esetén az elszállított ingókat a megtartó birtokába fogja visszabocsátani. Kétségtelen, hogy ez a határozat abból a felfogásból fakad, hogy a megtartási jogot 3-ik személyek ellen is védeni kell. tehát a dologi jelleg felé hajlik, de nem 4) Ez utóbbi kétséges. Mtj. 461., 462. §§. nem említik az igyenszerzőt azok között, akik ellen sommás visszahelyezést lehet kérni. Úgy vélem azonban, hogy ugyanazt a jogpolitikai álláspontot lehet itt is alkalmazni, amely az ingyenszerző 3-ik jóhiszeműt a jogszerzésből kizárja: ..Aki jogát ingyen szerezte, a jóhiszemű jogszerzés oltalmára nem hivatkozhatik." Szladits Dologi Jog 105. old. Almási szerint a. birtokháborítónak esak a visszterhes és jóhiszemű birtokutódja van megvédve a sommás visszahelyezési keresettel szemben. (Dologi jog I. 146. old.) Mtj. 1505. §. II. bek. a bérbeadó törvényes zálogjogát nemcsak a rosszhiszemű, hanem az ingyenszerző 3-ik birtokos ellen is tTvényesíthetövé teszi.