Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám

230 viszi keresztül annak elismerését következetesen, mert a dologi jelleg alapján a döntésnek úgy kellett volna történnie, hogy az átszállítást a megtartási jogosulttal szemben nem lehet kieszközölni, ennek ugyanis dologi erejű joga van, amely a későbbi jogszerzőkkel és foglaltatókkal szemben kizárja a dolognak a megtartó birtokából való elvonását. Az a körülmény, hogy a megtartási jog csak birtokvédelemmel s nem petitórius keresettel védett s csak a birtoklás tartamára adott jog, a dologi erő megállapítását nem zárja ki. A keresettel érvényesíthetőség nem conditio sine qua non-ja az alanyi jognak. Ismerünk csonka kötelmi jogot (naturális obi.), s ezúttal előttünk van egy csonka dologi jog, amelynek nincs dologi keresete.5) Különben semmi sem áll útjában annak, hogy joggyakorlatunk vagy inkább törvényhozásunk kiépítse a megtartási jog hatályosabb védelmét és petitórius keresetet is adjon. Káinoki Bedő Sándor utal is arra, hogy újabb joggyakorlatunk logikus kiépítése volna az. hogy a megtartási jogosultnak petitórius dologi keresetet is adjunk, ezt azonban mégis elhárítja, mondván, hogy ez a megtartási jogot a törvényes zálogjoggal tenné egyenlővé. (Keresk. Jog 1930. 127. old.) A kielégítési elsőbbség kérdése joggyakorlatunkban sürűbben fordult elő s ebben a kérdésben egyöntetű a bíróságok állásfoglalása, hogy későbbi dologi jogszerzőkkel szemben a megtartási jogosultnak elsőbbsége van.6) Az iparos javítási költsége javára is kifejlődött gyakorlatunkban 3-ik személyekkel, sőt korábbi foglaltatókkal szemben is érvényesíthető megtartási jog. Ezt gyakorlatunk a Cst. 57. § 2.-ik pontja alapján fejlesztette ki és pedig előbb csak a javítás után foglaltató hitelezőkkel szemben (Debreceni T. Grecsák Dt. III. 420.). Az újabb gyakorlat korábbi foglaltatókkal szemben elsőbbséget ad az iparosnak javítási költségei erejéig, ha a kijavított dolgot még birtokában tartja és ha a dolog a javítás folytán értékesebb lett. Az elsőbbség az értéktöbblet erejéig illeti az iparost. (Kúria 5904/1931. Mezidhraczky Jogesetek II. 403. old.: K. 4299/1934. Grill Dt. 1936. 865. old.). Ezt az elsőbbséget azonban már nem a megtartási jog természetéből származ5) Rokon eset Grosschmid, Fej. II.. 123. §. 59. j.-ben említett, zálogjog ad retinendum játékadósság biztosítására. Csakhogy ennél az esetnél a kötelmi követelés esonkasága csorbítja a zálogjog hatályát, míg a szövegben tárgyalt esetben épen a dologi jogban van a csonkaság. 6) Kúria 611. sz. elvi határozata váltói megtart, jogra vonatkozólag. K. 8475/1915. z. M. D. XI. 136.: a kitermelt fára kikötött visszatartási jog elsőbbséget ad a foglaltató hitelezőkkel szemben az árverési vételárra.