Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám

228 jogi hatállyal jár, ennélfogva közelebbi tartalmi meghatározás nélkül kétségeket rejt magában"". Fel kell tehát vetni a kérdést, milyen jellegű és erejű védelmet adhat a megtartási jog? Megérdemli-e a mellőzést, vagy életképes és fejlődőképes szabálycsoport-eV A kereskedelmi és váltójog irodalmában uralkodó felfogásnak találjuk azt, hogy a megtartási jog csupán személyes, csak az adós ellen érvényesíthető jog és nem dologi jog. Ez a konklúziója Helle Károly tanulmányának (A megtartási jog. 1896. 68. old.),2) ez a tankönyvek álláspontja is.3) Ellenkező álláspontot fejt ki Káinoki Bedő Sándor, aki a keresk. és váltó megtartási jog dologi jellegét az újabb joggyakorlatban mindinkább érvenyesülőnek találja és helyesli is ezt, azonban szerinte a dologi erőt csak a megtartási jog kereseti érvényesítése adja meg. (Ker. Jog. 1930. 127. old.) A magánjogi irodalomban egészen szétágazó, a dologi jellegre általában kedvezőbb véleményeket találunk, de rendszerint nem is teszik fel élesen a. megtart, jog dologi vagy kötelmi jellegének kérdését. Vizsgálva a megtartónak dologjogi helyzetét, azt észleljük, hogy 1. birtokosi viszonylatain a megtartás csak annyiban változtat, hogy ha addig birlaló volt. visszatartás után már birtokos (albirtokos, mint aki a dolgot saját érdekében ugyan, de nem mint sajátját tartja hatalmában). 2. harmadik személyek ellen csak birtokvédelemben részesül, petitórius keresete nincs, de 3. kielégítési elsőbbsége van 3-ik személyekkel szemben is és 4. az adós ellen kieszközölt ítélettel kielégítési jogosultságot is szerezhet. A leggyakrabban hangoztatott érv a, megtartási jog dologi jellege ellen az. hogy ha a megtartásra jogosult bármely módon kiesik a dolog birtokából, maga a megtartási jog is veszendőbe megy és a. dolog visszaszerzésére petitórikus keresete nincs. Ilyen keresete valóban nincs, de ennek nem szabad túlnagy jelentőséget tulajdonítani. Hiszen a birtokláshoz fűződő törvényes zálogjogok sem érvényesíthetők petitóriusan (ha pl. a bérlő az ingókat elviszi a bérlemény területéről), másrészt pedig a peti2) Helle Károly szembe helyezi a megtartási jogot a zálogjoggal: „Amíg a zálogjog dologi jog és mindenki ellen érvényesíthető, addig a megtartási jog személyes jog, amely csak az adós ellen érvényesíthető. 3) Nagy Ferenc, Keresk. Jog. 138. §. szerint: „nem dologi jog, személyes". Kuncz Ödön, Keresk. Jog II. 35. old. „Nem dologi, hanem személyes jog": Bozóky, Keresk. Jog II. 107. old.: „nem dologi jog, csupán az adóssal szemben érvényesíthető". Ellenk. álláspontot fejtett ki régebben Hexner Jogtud. Közi. 1879. 74. old., újabban Káinoki Bedő Sándor. Keresk. Jog, 1930.