Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 5. szám
,227 minológiát is tüzetesíteni, amennyiben a keresk. és váltó megtartási jogot mindig e néven említi, evvel szemben azonban a viszonos kötelmek körében előforduló exc. nondum adimpl. contr, esetkörére a visszatartási jog kifejezést „nem tulajdonképeni értelemben'" tartja alkalmazhatónak, míg a magánjogi megtartási jog esetkörét tulajdonképeni értelemben vett visszatartási jognak nevezi. Ha ezeket a megkülönböztetéseket szigorúan keresztülvinnénk a jogi műnyelvben, akkor nem is volna baj. Ez azonban nem történik meg s nehézkessé is tenné a jogi nyelvezetet. Ezenfelül a magánjogi megtartási jog rovására az elnevezésben ia kifejezésre juttatja azt a felfogást, amely szerint a magánjogi megtartási jog nemcsak előfeltételekben és hatályossági fokozatban, hanem jogi természete szerint is különbözik a keresk. és váltó megtartási jogtól. Ezt a felfogást pedig az alábbiak szerint nem fogadhatjuk el. De ettől egyelőre el is tekintve, az elméletileg és gyakorlatilag is vitás status quo szintjén is kívánatosabb a régi magyar jogban gyökerező1*) megtartási jog kifejezést fenntartani a viszszatartási jog helyett, amely a határkérdések elmosódását megkönnyíti. Mt. javaslatunk nemcsak elnevezésben, hanem szabálytartalomnaban is a német BGB. szövegét fogadja el s e ponton szerény véleményem szerint ok nélkül germanizál. A Mtj. álláspontjának lehet tulajdonítani, hogy e kérdéssel újabban foglalkozó jogi íróink közül még azok is, akik a keresk. és váltó megtartási jognak dologi jellege mellett törnek lándzsát (Káinoki Bedő Sándor K. J. 1930. 109. old.) elejtik a magánjogi megtartás jogot és a gyakorlatban is tért hódít a visszatartási jog kifejezés. Ezek a jelenségek sajnálatos visszafejlődést jelentenek, sőt a dolgoknak ilyetén alakulása oda vezetett, hogy egyenesen és tudatosan mellőzik a magánjogi megtorlási jog kategóriájának alkalmazá'sát, mint az pl. az Ügyvédi rendtartásnál történt. A Ppé. 18. § alapján joggyakorlatunkban kifejlődött az ügyvéd javára a törvényes zálogjog elismerése ugyanabban az ügyben megállapított és az ügyfél javára megítélt perköltségre. E mellé az uj Ügyv. rendtartás javaslata az ügyvéd javára a magtartási jog kiépítését tervezte (102—104. §§). Az ügyvédségnek érdeke s a közérdek sem követelt volna ennél tovább terjedő védelmet. Az Igazságügyi biz. a törv. zálogjogot avval az indokolással tette a megtartási jog helyére, hogy ,.az ú. n. megtartási jog nem egységes és határozott jogi tartalmú jogintézmény, hanem különböző jogviszonyokban más és más jogosultságot jelent és más *a) ökröss Bálint, Jógtud. Közi. 1866. 753. old. felsorolja a megtartási jognak a régi magyar jogban előforduló eseteit. 1*
