Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám

226 Egészen más természetű a birtokos beruházási cimen érvényesíthető kifogása, amelyet szintén visszatartási kifogásnak vagy jognak is mondunk: ez nem önálló jog. hanem csak a birtokosi minőség füződvénye, miként a birtokvédelem vágy a jogperben való alperesség. A birtokos dologjogi helyzetének változásáról e kifogás érvényesítése folytán szó sem lehet: az illető marad jó vagy rosszhiszemű birtokos, amilyen volt, s felelőssége sem változik. A dolog kiadásának időleges megtagadása tehát egyszerűen a birtokosi minőséghez fűződő előny. Ezt nem lehet valamely követelés biztosítékának tekinteni, már csak azért sem. mert a beruházások megtérítésére nincs a birtokosnak követelési joga.1) A Mtj. 493. § a német BGB. 1003. § nyomán — a birtokos visszatartási kifogásához még azt a lehetőséget adja hozzá, hogy a birtokos zálogjogi erejűvé fokozhatja joghelyzetét azáltal, hogy felhívja a tulajdonost, hogy költségeit megfelelő idő alatt fizesse meg a dolog kiadása ellenében s e határidő eltelte után a zálogjogi szabályok szerint kereshet a dologból kielégítést. Csőd esetén különben a Cst. 57. § 5. pontja is követeléssé fokozza és zálogjogi erővel liquidálja a dologra való költekezést a meglevő értéktöbblet erejéig. Még egy másik értelemben fordul elő a „visszatartási jog" a bérbeadó törvényes zálogjogának védelmére. A szfőv. lakbérl. szab. rend. 41. §-a szerint a bérbeadó jogosult megakadályozni az ő törvényes zálogjogával terhelt ingók elszállítását a bérlemény területéről. Ez a visszatartási jog addi, amíg a bérlő bent van a bérletben, még csak birtokossá sem teszi a bérbeadót, a bérlő kiköltözésével azonban birtokbavételt jelent. L. Mtj. 1504. § II. bek. is. Ezekkel a jogi alakulatokkal szemben a megtartási jog kétségtelenül önálló alanyi magánjog, amely a hitelezőt arra jogosítja, hogy adósának az ő birtokába került pénzt vagy ingó dolgait követelésének kielégítéséig vagy annak biztosításáig magánál tartsa. Ennek a magánjognak természetével és erejével kivánunk ezúttal foglalkozni. Az. előbb említett rokon színezetű, de lényegükben egészen eltérő alakulatoktól már elnevezésében is határozottan meg kell különböztetni a megtartási jogot. Azok dogmatikai különválasztására élesen rávilágít már Tury Sándor Kornél fejtegetése (Magyar Jogi Szemle 1921. 122—125. old.) aki igyekszik a jogi ter*) Amíg a tulajdonos a dolgot nem követeli, addig még naturális obligatio sincs. Ha már követeli és a birtokos perenkívül visszatartási jogával és a perben kifogással él, — akkor meg lehet nat. obi. létezését állapítani, mert a beruházásokért fizetett összeg nem tartozatlan fizetés és nem ajándék. Windscheid Pand. II. 431. §. 18. j., 289. §. 1. j. felveti a kérdést, de n.em foglal állást pro vagy contni.