Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám

XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1938. MÁJUS POLGÁRI JOG KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY A megtartási jog dologi jellege.*) Sajátságos jelenség, hogy olyan nagy gyakorlati jelentőséggel biró biztosítéki intézmény, mint a megtartási jog, dogmatikai szempontból mennyire el van hanyagolva. Még az a kérdés sem tekinthető eldöntöttnek, hogy dologjogi vagy csak kötelmi természetü-e? Grosschmid az idegen dologbeli jogok „mellé helyezett" jognak minősíti (Fejezetek 11. 679. old.), Almási szerint csak jogfelfüggesztő ellen jog (Jogtud. Közi. 1899. 275. o.). Legtöbben „zálogjogszerű"-nek mondják, anélkül azonban, hogy ez a kifejezés a dologi jelleg elismerését foglalná magában. Ha nem is tulajdonítunk túlságos jelentőséget a dogmatikus minősítésnek, mégis visszás és gyakorlati szempontból is aggályos, hogy kétséges legyen a megtartási jognak dologi joggá vagy kötelmi joggá való minősülése, hiszen ezen fordul meg annak harmadik személyek ellen való érvényesülése. A megtartási jog jellege körüli homályt részben az a körülmény is okozza, hogy váltakozva használják ezt a kifejezést a visszatartási jog és a visszatartási kifogás kifejezésekkel s így elmosódik a határvonal a megtartási jog és egyéb jogi alakulatok között, amelyek pedig egészen más természetűek. A viszonos kötelmek körében érvényesíthető visszatartási kifogás (exc. nondum adimpl. contr.) kizárólag kötelmi jogintézmény. Nemcsak dologra, hanem bármely szolgáltatásra alkalmazható, biztosítékadással el nem hárítható, kielégítésre vagy elsőbbségre dologi jogosultságot nem támaszt. Mindazonáltal a visszatartási kifogással élő fél. amennyiben idegen dolgot tart vissza, erre vonatkozó dologjogi helyzetében is változást idéz elő: ha addig csak bírlaló volt. ezután albirtokos lesz. pl. mint a letéteményes vagy a megbízott, aki a. dologra fordított költségei miatt tartja vissza a dolgot (Szladits: Dologi Jog 41. old.). A változás azonban csak a birtokosi helyzetre szorítkozik. A visszatartási kifogásból egészen hiányzik az önálló alanyi jogi jelleg, s nem is követelésbiztosító intézmény, hanem a szembenálló viszonos kötelmi követelés erejének lefokozása (Grosschmid Fejezetek TI. 648. old.). *) Részletek egy nagyobh tanulmányból. Polgári Jog 1938. 5. sz. 1