Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Érvénytelen szerződés választottbirósági kikötése

217 elfogadása csak formailag „szolgáltatás", tartalmilag azonban jognyilatkozat, a jogviszony felbomlásának elismerése. A fel­mondási per nem kényszeríti az alperest a felmondás elfogadását tartalmazó írásbeli nyilatkozat szolgáltatására, minthogy a jog­rend sohasem gondol arra, hogy a jogalany, valamely jogvi­szonyba való belépését, vagy annak felbontását célzó jognyilat­kozat megtételére államhatalmi kényszerrel szoríttassék. A bírói szó legfeljebb a jogviszony létét vagy hiányát megállapítja és az abból folyó kötelességeket dönti el. A felmondási per tehát nem prolongálja a nyolc napot. A Felmondási per szempontjából a felmondás elfogadásának lehe­tősége a 8 nap elteltével lezárult. Bár álláspontom szerint anyag­jogilag nincs akadálya annak, hogy a címzett a felmondást 8 nap után el ne fogadhassa, ennek azonban a felmondás érvényes­ség*1 iránt indított perre nem lehet kihatása. A címzettnek a 8 nap után történt elfogadási nyilatkozata ugyanis a felmondó fél részéről még egy további tudomásul vevő konszenzust igé­nyel, minthogy erre a Szri 53. §-ának hatálytalanságot kimondó rendelkezést' után feltétlenül szükség van. A felmondási per pedig azt dönti el, hogy az a felmondás, melynek érvényességét megállapítani kéri, helyes-e, megfelel a törvény és a felek kö­zötti megállapodás rendelkezéseinek. Bár a gyakorlatban a fel­mondási pert a kiürítés vagy átadással kapcsolatban egyidejűleg terjesztik élő, ne feledjük, hogy a tiszta felmondási pernek elvi­leg semmi akadálya nincs. \ megállapítási pernek célja a jogerő elérése és ezen célját csak akkor érheti el. ha a felmondás érvényességének perbeli fő tárgya kerül bírói döntés alá. Igaz ugyan, hogy a perkölt­ségre leszállított pernél a híróság a költségviselés megállapítás.! érdekéhen legtöbbször magát a per érdemét vizsgálja, vagy leg­alább azt. hogy a perije melyik fél adott okot. itt nyer azonban aktualitást azon fontos elvi állásfoglalás, hogy csak az okszerű kereset vagy perleszállítás esetén kerül a per érdeme a költsé­gekre leszállított per ítélkezési vizsgálatának területére. Ha a perleszállitás okszerűtlen, úgy a teljes vagy részleges perbeli elállás szabályai nyernek akalmazást. perelállásnál pedig — nevezetesen, ha az ellenfél nem ellenzi — a per érdemét a bíróság nem is érinti. Lakfemondási perekben a perleszállitás gyakori variánsai a következőképen alakulnak: a) felperes keresetét, vagy a pert, nem az alperesi maga­tartásra visszavezethető ok folytán, a költségekre leszállítja. (Pl. látja, hogy szabálytalan a felmondó okirat, jogszerűtlen időre történt a felmondás, bíróságnak nincs illetékessége stb.i Ez esetben a perbebocsájtkozás előtti, vagy utáni perelállásra vonatkozó perrendi szabályok irányadók. Nevezetesen a perbe­bocsájtkozás után alperes ellenezheti a leszállítást és kérheti a káreset érdemi elutasítását: b) felperes a keresetét, vagy a pert. valamely alperesi ma­gatartás folytán leszállítja:

Next

/
Oldalképek
Tartalom