Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - Az üzembentartók egymással szembeni felelőssége a veszélyes üzemek találkozásánál

161 (Grill-féle Törvénytár) a 72. §-hoz azt a megjegyzést fűzi, hogy a T. r. 72. §-a alapján az örökhagyó egész adóssága erejéig a jelzálogjogot egyetemlegesen a hagyaték minden ingatlanára be kell jegyezni. (401. lap.) Ha ez a megjegyzés szó szerint akként volna értendő, hogy hivatalból történik gondoskodás az összes hagyatéki adósságok bekebelezéséről, akkor az általunk vallott érdekfelfogás simán a maga igazához jut — a tételes jogszabályok minden sérelme „célszerű" értelmezés szüksége nélkül. De az idézett megjegyzés értelme nyilván csak az, hogy — ha a bekebelezés kéretik — akkor a bekebelezés valamennyi jószágtestre eszközlendő. A „kell" nem a bejegyzés hivatalbóli eszközlésére, 'hanem a kérelemre eszközlendő bejegyzésnél a bekebelezésnek minden jószágtestre történendő foganatosítása irányában az egyetemlegességre értendő. B. S. Az üzembentartók egymással szembeni felelőssége a veszélyes üzemek találkozásánál. Amíg a bírói gyakorlatban és a szakirodalomban ma már nincs vita abban a kérdésben, hogy miként alakul a veszélyes üzemek üzembentartóinak felelőssége az üzem körében kárt szenvedettekkel szemben, s az is tisztázást nyert, hogy milyen a kárt szenvedett harmadik személy helyzete az esetben, ha kára két veszélyes üzem találkozásából állt elő, addig egyáltalában nem vagy csak mint jelentőséggel nem biró mellékkérdéssel foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy milyen a veszélyes üzemek találkozásánál az üzembentartók egymással szembeni felelőssége s pedig az esetben, ha a kár vagy baleset bekövetkeztekor egyik vagy mindkét veszélyes üzemet nem maga az üzembentartó, hanem általa kirendelt vagy megbízott személy vezette vagy irányította. Mindenkor, amikor ez a kérdés szóba került, szinte természetesnek vétetett az, hogy az üzembentartó az általa kirendelt vagy megbízott személyért felelősséggel tartozik az esetben is, ha terhére a kirendeléssel vagy megbízással kapcsolatosan culpa ín eligendo, culpa in inspiciendo stb. meg sem állapítható. Holott ez nem is oly magától értetődő dolog, mert a kir. Kúria 551. sz. elvi határozata, amely a veszélyes üzemek találkozásánál alkalmazandó jogszabályokról szól, korántsem rendelkezik ez irányban határozottan. A hivatkozott elvi határozat szerint ugyanis ,,ha a kárt két veszélyes üzemnek működése az üzemek körében idézte elő, a veszélyes üzemekre vonatkozó rendelkezéseknek egyik vagy másik fél javára való alkalmazása helyett a felelősség megállapításánál az általános magánjogi jogszabályok alkalmazandók". Az általános magánjogi szabályok alkalmazását illetőleg valóban nincs is kétség az esetben, ha a veszélyes üzemek találkozásánál mindkét veszélyes üzemet maga az üzembentartó vezette, felmerül azonban azonnal a kétség az általános magánjogi szaPolgári Jog 1938 3. sz. 3