Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - Ütköző hitelezői jogok rangsora

157 jelenség gyakori örökösödés esetén. Az örökhagyó hitelezői és a szűkebb értelemben vett hagyatéki terhek (temetési költség, sírkőállítás, halotti tor, ahol szokásos) hitelezői kerülhetnek szembe az örökös személyes hitelezőjével, minthogy mindegyik hitelező ugyanazon vagyonból törekszik kielégítésre. Elmellőzzük az örökös hitelezőjének az örökös saját már meg volt vagyona igénybevételére vonatkozó esetet, bár a pro viribus felelősség esetén örökhagyó és örökösi hitelezők itt is szembekerülhetnek. E kérdésről szólott dr. Alföldy Dezső ít. táblai alelnöknek a Magyar Jogászegyletben megtartott kitűnő előadása, amely sajnos az általunk tárgyalandó kérdésre nem terjeszkedett ki. Illusztrációul és példaképpen szolgáljon a Kúria P. V. 4077 1937. sz. határozatában elbírált tényállás. (Jogi Hirlap 1938. évf. 146. eset nyomán.) Örökhagyó végrendeletében ingatlan vagyonára kinevezett örökösét arra kötelezte, hogy örököstársa részére készpénzben fizesse ki az ennek rendelt örökrészt. Az ingatlan örökös hitelezője nyomban az öröklés megnyílta után a telekkönyvi rendtartás 74. §-a alapján követelését az ingatlanon biztosította. Ezt követően történt a hagyaték átadása, akként, hogy az örökös tulajdonjogának bekebelezésével egyidejűleg a készpénzörökös igénye telekkönyvileg biztosíttassék. A kérdés az volt, vájjon melyik hitelezőnek van sorrendi elsősége. A Kúria az örököstárs elsősége mellett döntött. Az indokolás miután kiemeli, hogy bár a készpénzörökös igénye nem dologi, hanem kötelmi jellegű, arra utal, hogy a telekkönyvi rendtartás 74. §-a csak azt kívánja lehetővé tenni, hogy az örökös hitelezője már az öröklés megnyíltával jelzálogjogot szerezhessen a hagyatéki vagyon ama részére, amely az örökösre a hagyatéki eljárás rendjén átháramolni fog. A 74. §-ban foglalt fentartásból megállapíthatóan — mondja folytatólag a döntés — a szakasz nem célozhatta azt az anyagi jogba ütköző eredményt, hogy az előzetes jelzálogszerzés a hagyaték átadó végzés értelmében utóbb biztosított örököstárs követelésének rovására gyakoroltassék, mert e réven az örökös hitelezője ,,anyagi jogilag meg nem indokolható előnyre tenne szert". (Hasonló döntés K. V. 232/1937. sz. alatt az örökösödési illetékre, amelynek azonban külön tételes rendelkezése is van a 8950 1934. M. E. sz. rendelet formájában.) Mi az az anyagi jogtétel, amelyre a elöntés utal? Nyilván a követelések hierarchikus sorrendje. A hagyaték egy líquídationalis vagyon, amely az örökjogi érdekeltek között felosztásra vár. Az örökös hitelezője csak azon vagyonértékre támaszkodóan kereshet kielégítést, ami adósára, mint örökösre jut. Vagyonértéket mondtunk tudatosan, nem vagyontárgyat. Normálisan e kettő nem fog eltérni — de ép az adott eset mutatja a vagyonérték és vagyontárgy közötti különbséget. Átszálló vagyontárgy: a kijelölt ingatlan. Átszálló vagyonérték: a kijelölt ingatlan, megterhelve az örököstárs készpénzigényével. Ha az örökös hitelezője a készpénzigényre tekintet nélkül az ingatlan egész értékéből kereshetne kielégítést; oly vagyonértéket venne igénybe a saját javára, amely részlegesen nem az ő adósát illeti, tehát