Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - Ütköző hitelezői jogok rangsora

158 adósára idegen, mást illető vagyonból kapna kielégítést — ami nyilván a jog alaptételeivel áll szemben. Az örököstárs kész­pénzigénye az örökös igényével együtt született — és Lucifer­ként az együttszületésből jussát követeli. A hitelező szempont­jából praeexistens adottság az örököstárs igénye, annak kötelmi jellege ellenére is. Alkalmilag talán módunk lesz ennek az együttszületésnek jogi hatásait más példázatban is kimutatni. Az eset kapcsán azonban reá kell mutatnunk a jog techni­kai szabályainak a jog érdemi szabályaival szemben való alacso­nyabb rendüségére és ebből ifolyóan az alacsonyabb rendű sza­bály alkalmazásbeli „hátrábbállására". A praeexistens teher mikénti respektálása a jogi szabályo­zást más vonatkozásokban is foglalkoztatja. Egy jogtechnikai­lag az érdemi szabállyal össze nem ütköző kiképzésű elrende­zést nyert a közkereseti társasági tag magánhitelezőjének jog­állása a társasági hitelezővel szemben. A tag magánhitelezője: a maga követelése kielégítését ugyancsak abból a vagyonérték­ből keresheti, ami az ő adósáé. A társasági hitelező követelése a tag vagyoni illetősége (a tag hitelezője számára kielégítésül szolgáló vagyon) szempontjából praeexistens adottság. Társasági hitelező és az egyes tag magánhitelezője között azonban jogi collisio nem keletkezik, mert itt a technikai elrendezés csiszolt­sága ezt a collisiót kiküszöböli, megelőzi. A magánhitelező csak az in idea a tagok javára fennnálló „vagyonilletőséget" foglal­hatja — amely vagyonilletőség konkrét testet úgy nyer, hogy előbb a társasági teher kiegyenlíttetik. Itt tehát a magánhitelező már jogszerkezetileg is csak azon értékhez juthat hozzá, ami a társasági hitelezők kielégítése (számbavétele) után a tag javára adódik. A közkereseti társaságnál a törvény azért tudja techni­kai fogyatékosság nélkül megoldani, illetve elkerülni a külön­böző jogalanyok (társaság-társasági tag), mint adósok ellen fennálló követelési jogok összeütközését, mert magának a tag­nak nincs joga a társasági vagyontárgyakhoz, amelyeknek ő még nem is részarányos tulajdonosa. A tagot nem az egyes vagyon­tárgyak rész tulajdonjoga — hanem a teljes — aktívumot és passzívumot felölelő — társasági vagyonból arány szerint reá eső rész: a tagilletőség az, amire ő (és rajta keresztül hitele­zője) jogot formálhat. Alaki szemléletmód szerint: az örököstárs kötelmi igényé­nek az örökös hitelezője általi respektáltatása a jogcím védelmi gondolatra emlékeztető. Az örököstárs kötelmi jellegűnek mi­nősített követelése elébevág az örökös hitelezője által szerzett korábbi dologi jognak. A döntésnek a jogcím védelmi gondo­latra emlékeztető vonatkozását a döntés egyik indokolásbeli té­tele ellen kell kiemelni. A Kúria psyohologiai könnyebbség oká­ból hangsúlyozza, hogy az örököstárs igénye a hagyatéki bíró­ság rendelkezéséből ugyancsak telekkönyvi biztosításhoz jutott. Ezzel a Kúria mintha azt kívánná mondani, hogy íme két dologi jog (jelzálogjog) ütközik össze, nem egy kötelmi jog és egy do­logi jog. A hagyaték átadás során elrendelt telekkönyvi biztosí­tással keletkező dologiság azonban nem adhat magyarázatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom