Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Az alap önállótlansága

101 perekre gondolt, amelyek kisebb összeg esetén is nagy elvi jelentőségűek. ((P. V 4689/1937.;. Választott bírósági kikötés érvénytelenségének kimondása iránt a pert akkor is meg lehet indítani, ha a felperesnek módjában állna keresetét a rendes bíróság előtt beadnia és ennek keretében döntés alá bocsátania az előkérdést. (P. Vll. 4896/ 1937.). Dr. Vági József. Az alap önállótlansága. I. „A Polgári Jog" 1937. évi februári számában Sárffy Andor Jogászegyleti előadása kapcsán foglalkoztunk Sárffy finom meglátásával: és ennek során megemlítettük a fejletlen alak concret példájaként az alapot. Az alap szemben az alapítvány „kiépített" fogalmával — kiképzetlen, fejletlen. A lényegbeli különbség: az alap jogi személyiségének hiánya. Alap és alapítvány egymáshoz való viszonyának érzékeltetésére érdemes az egyéni cégnek és a tulajdonosnak egymáslhoz való viszonyát szemügyre venni. Az egyéni cég ugyancsak nem „jogalany", hanem egy jogalanynak megjelölése. Cég és cégtulajdonos viszonya jogalkatilag mégis egészen más, mint alapé és alapítványé. Közös a jogalanyiság hiánya. Vagyonjogi szempontból az alap mégis jóval élesebben elkülönül, mint a cég. Az alap jogalanyiságának hiánya ellenére is beszélünk az alap vagyonáról, jövedelméről Beszélünk ugyan cégvagyonról is. Mindkét esetben a jogalanyiság hiánya folytán pongyola kifejezési mód az alap vagyonáról, cégvagyonról beszélni. Mégis utánagondolás nélkül is érezzük, hogy a pongyolaság a két esetben nem egyfokú: a „cégvagyon" (egyéni cégnél) érdemileg helytelen kifejezés, az alapvagyon pedig csak jogszerkezeti okokból mutatkozik pongyolának, de az „alap vagyona" mégis csak élő valóság. A cégvagyon és a cégtulajdonos vagyona — még akkor is, ha technikailag megoszlik az üzletbe befektetett és be nem fektetett vagyonra — egy jogi egység és egy célegység. Az alap vagyona és a tulajdonos vagyona nemcsak technikailag elkülönül, de célbelileg is széjjelválik. Ez a célbeli elkülönülés kerül összeütközésbe az alap önállótlanságával és az ebből folyó azzal a következtetéssel, hogy az alap a tulajdonos vagyonának alkatrésze. Ez az összeütközés okozott nehézséget egy egyébként a materialis jogérzet számára egyszerűen megoldódó esetben. Az eset tényállása: A cseh-szlovák hitbizományi törvény folyománya gyanánt egy magyar grófi család érdekelt tagjai a szlovák területre eső hitbizomány kötöttségének feloldása alkalmával „családi megállapodást" kötöttek, amely egyebek között egy „családi járadékalap" létesítéséről is rendelkezett. A járadékalap hivatása az volt, hogy a család kevésbé kedvező vagyoni viszonyok között élő tagjainak az alap jövedelmeiből tá-