Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - A jövedelem és vagyonadó 1938. évi kivetéséről

100 érdek érvényesülésének a külön törvényekben szabályozott vonatkozásokban az emberi szabadság és fejlődés érdekében határt szabnak. Azt az érdekvédelmet, amelyet a szerzői, szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi jogszabályok a védelmi idő lejárta címén vagy a védelem igénybevételének hiánya miatt megtagadtak, a versenytörvény sem nyújtja. Az adott esetben a felperes a kamarai niintalajstromba is bejegyeztette burkoló lapjainak négyzetalakját és sárgás színét. Ez a mintavédelem azonban a vonatkozó rendelet szerint hatálytalan, ha a minta annak letétele előtt akár a belföldön, akár a külföldön ismeretes volt. A versenytörvény sem nyújt védelmet az esetben, ha az áru alakja a szabadon előállítható árú céljának és rendeltetésszerű használa tának követelménye. — Bérbeadó helyiségek hirdetésének módjára kidolgozott tervezet, amelyben mint magától adódó elgondolásban egyéni sajátosság meg nem nyilvánul, nem részesül szerzőjogi védelemben, mert egyéni, sajátos ötletet nem tükrözhet vissza: nem áll azonban ily munkálat valamely vállalatra utaló jellegzetesség hiányában a versenytörvény védelme alatt sem. (P. ÍV. 5197/1937.). Végül a harmadik idevágó döntés (P. IV. 3746/1937.) a cégvalódiság és versenyjog határkérdéseit vizsgálja. Cégjogi szempontból is újszerűnek hangzik az ítéletnek az a megállapítása, hogy ha a régszövegbe felvett adatok időközben megváltoznak, a cégszöveget is módosítani kell és a törvény, valamint a bírói gyakorlat által e szabály alól megállapított kivételek alá nem esik az olyan cégszövegnek változatlen fenntartása, amely azután, hogy a fióktelepet alakító második malomüzem már másé, tovább is több üzemre és a volt fióktelepre utal. A cégszövegben szereplő községben fennállott hengermalom vevőjét ennek folytán a Tvt. 2. és 7. §§-ai alapján versenyjogi kereset illeti meg. A P. I. 3838/1937. sz. végzés kötelesrész iránt jugoszláviai lakos által indított pert a Magyar Nemzeti Bank engedélyének hiánya miatt felfüggesztette. Ez a döntés ellentétben áll a Kúria többi tanácsai most már állandónak minősíthető gyakorlatával, amely a felfüggesztést csak akkor tartja kimondhatónak, ha az adós a Magyar Nemzeti Banknál kérte a fizetés megengedését és a Nemzeti Bank ezt a kérelmet elutasította. A felfüggesztésnek alapja tehát nem az engedély hiánya, hanem a Magyar Nemzeti Bank kifejezett eltiltó vagy elhalasztó határozata. A végrehajtás megszüntetése Iránti pere!,- nem tartoznak azok közé. amelyekben felülvizsgálatnak a pertárgy értékére való tekintet nélkül helye van. mert a Te. 37. §-anak indokolása szerint a törvényhozó ennél a rendelkezésnél nyilván azokra ;i