Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Öröklési jog és az Öröklési jogtudomány

76 bonyodalmak nélküli kiegyenlítésére törekvő s az érdekek mellett a kötelességeket is, — « WÖS1?/ közösség iránti nagy kötelességeket, — fokozottan aláhúzó s mindenki számára, a maga számára is, aláhúzó rendszerével, amily rendszer az Empire részeit is, kevés kivétellel, ma talán egyedül összefogja, s amely a szigetország beléletében is egyre jobban érvényesül, sőt amelyet Anglia a nemzetközi életbe is egyre jobban bevinni igyekszik, — nem-e a modern élet új jogának egy üélkülözhetetlen, kiegészítő, új formáját készíti elő. — Angliának, sőt mondhatni az egész angolszász világnak, ez új gondolkodási formái, pl. a nemzetközi életben is, egy rationális külpolitikát és egy realisztikus, valóságos, nemzetközi jogot eddig nem ismert, szinte elválaszthatatlan közelségbe hozzák egymással... Mindenesetre kétségtelen, hogy ma az angolszász népeknek e gondolkodási formáknak megfelelő a diplomáciai nyelve, talán a maga teljességében. Messze vezetne itt e théma mélyebb kifejtése ... De kétségtelen, hogy a nemzetközi élet sem lehet el és egyre kevésbbé lehet el egy észszerű jogrend nélkül. Ennek elhagyása vagy hiánya a chaos, amibe, különösen az emberiségnek az egész földet átfogó intenzív együttműködésié késztető mai életében, esak ideigóráig lehet, talán, bele nem pusztulni, — épp úgy, mint az egyes is osak ideig-óráig térhet le az észszerűség útjairól... Viszont, a XX. század új jogrendje is esak kiforrásban van még és ezideig kiképzése körül a jövő pálmájáért sokan — talán túl sokan — harcolnak... De ez új jogrendért, tehát egy jogrendért, folytatott küzdelem áll, ismét és ismét, a jelen történéseinek is gócpontjában .., Mindenesetre Grosschmid Béni a római jog szilárd bázisának, de egyszersmind Anglia egészen kivételes nagy rendező jogászi zsenijének is, a saját zseniális megérzésével, bámulója; azok józanságára jogi gondolkodásban gazdagon épített. Különösen számtalan párhuzamot is fedezett fel, különösen a múltban, Angliának és nemzetének szokás jogi intézményeiben; e párhuzamokat önálló tanulmányozás tárgyává is tette; legutóbb megjelent két-kötetes, terjedelmes művének elég sokat eláruló címe: „Werbőczy és az angol jog". És mindenesetre, amit a világtörténelem mutat, azt mutatja magyar nemzeti történelmünk is: a jog hatalmas erejét a népek életében. Nagy, első királyunknak, Szent Istvánnak, ütköző nagy nemzeti érdekeket gyorsan lemérlegelő, merész, nagy tettei és az azokat valósító belső szervezkedései és törvényhozása ezeréves fennmaradásunkat mindennél jobban biztosították ... ,,Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára", mondja a költő, s fekete seregei Breslaut és Passaut járták; de Mátyás király neve napjainkig a népben mint erő csak úgy maradt fenn: „Mátyás at igazságos". Werbőczy István Hármaskönyvében összegyűjtött nemzeti szokásjogaink évszázadokra szólóan ugyancsak nem kevesebbet, mint nemzeti fennmaradásunkat és a nemzetben jelenlévő életerők lehető