Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Öröklési jog és az Öröklési jogtudomány

77 Legmagasabb kiélését biztosították. Százötvenéves hármas feldaraboltságunk, amely alatt mind a három részben e jogban éltünk tovább, s amely után e jogban ismertünk ismét teljesen egymásra s minden nehézség- nélkül e jogban folytattuk együttélésünket, főleg Werbőczy rlármaskönyve miatt nem tudott úrrá lenni fölöttünk. Ez időkről igazán elmondhatjuk, hogy: „jogában élt a nemzet". — Vajha adhatott volna az Ég ma is az ismét darabokra tépett magyarságnak oly erős, egységes, közös, létet-fentartó, — a másokénál erősebb. — nemzeti jogot! De Werbőczy István nagy müve már kezdettől fogva sok támadásban is részesült, éppen nagy fontosságánál fogva, mert nem közömbös, talán ma sem, mi és hogyan van benne, — és mert az élet jogokért folytatott szüntelen küzdelem. E támadásokkal szemben Werbőczy István a XVI. század elején keletkezett müvének Grosschmid Béni még a XIX. század végén is és a XX. század elején egy életet szentelt. Sőt Werbőczy István Tripartituma volt nemzete új jogáért egy új éra küszöbén folytatott küzdelmében, — lehet, ócskás. ütött-kopott, de annál viharedzettebb, és főleg, az igazi, a biztos révbe, elvezérlő, — megihlető, — nemzetileg megihlető, — valóságos imádságos könyve. E könyvet, Werbőczy István Tripartitumát, folyton magával hordta: tanítványai látták és ismerték e könyvét; és gyakran elmondta felőle: „Uraim, Werbőczyben minden benne van". — Igen, — mert a nem mondva-csinált jog maga az élet.. . Werbőczy István Tripartitumának mindenekfölött az apró. a mindennapi életet szabályozó, részletes, szokásjogi magánjogi intézményeiben csodálatosan ott van, — és talán sok más helynél sokkal világosabban ott van. — maga a Szent Korona tana is, — e jog, s íme ismét nemzeti életünknek egyik legnagyobb ereje... Werbőczy István csodálatosan mély müvében Grosschmid Béni hőn szeretett nemzetének valóban nagy, kétségbevonhatatlanul kivételesen nagy, jogászi teremtő zsenijét bámulta, — amelyhez hasonló, sem a magyar nemzetet a Duna völgyében megelőzött s itt államalakítást megkísérelt, sem, — hála az Egeknek, — azután az őt itt környező népeknél, sem keletre, sem a közvetlen nyugatra, nem létezett... Deák Ferenc tette is, kétségtelenül, a magyar nép jogászi képességeinek győzedelmeskedése volt... Ezt követőleg azonban mintha egy időre erősen megtorpant volna nemzetünk eredeti, teremtő, alkotó jogászi géniusza. Ez időkben nem a nemzet élete fájába nemesítő ágként szervesen beoltva, hanem májusfaként új, díszes, modern házának vázára felkötve, talán meg sem értett vagy csak félig megértett, idegen, importált jogokat, ilyeneknek egész árját, akarták oktrojálni rája. Kelletlenül viselte, s igyekezett magáról ledobni, a nemzet e cicomát. Ilyesmiből nem tud soha, de soha, igazi jog lenni. Ez áldatlan nagy harcot gigászi erejével Grosschmid Béni döntötte el ... ö adott egymaga. — mint Toldy Miklós vendégfával rnu-