Polgári jog, 1938 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Öröklési jog és az Öröklési jogtudomány

75 denekfölött Gaitts-ainak, l'apiniunits-a.'ia&k, Paulus-ainak, Ulfnanus-ainak, és egész népe jogi zsenijének köszönheti; — ami gondolkodási formáival s a jog szükségességének és hatalmának érzetével áthatotta népének tömegeit éppúgy, mint Cicero-it, Jttlim Coesar-iút. sőt még Caracalla-it is ... Nem puszta véletlen az. hogy egy római, éppen Július Caesar volt az, akinek képzeletében, nem egy meghódított, hanem egy megszervezett Európa. Európa mint konceptió, először megjelenik. A római jog, a „ratio scripta'% egyszerűen: „az írott értelem", amint méltán nevezik sok-sok évszázad óta, ekkor már ott volt a mindennapi életet rationálisan beszervező s ennélfogva hatalmas expansiv erejével Róma légióival együtt Róma minden provinciájában; és észszerűségének vonzó erejével csakhamar bűvkörébe vonta a barbárokat is. Az Egyház is az isteni kinyilatkoztatás mellett a római jogot amalgamálja canonjogába. és a hit mellett ennek erejével uralkodik. És a római jog bázisán — és főleg a római jog bázisán — folytatják úgyszólván Róma életét tovább a mai világ összes civilizált népei. A római jog a népek szervezkedésében és életében oly jelenség, melyhez hasonlót azt megelőzőleg nem látott a föld. Ismeretes az is. hogy Napoléon egy napon Szent-Ilonán elmélkedve, úgy érezte, hogy az ő hatása nem győzelmei révén, hanem Oode civil-je útján lesz maradandó, — melynek nevét is adta. És valóban a Code Napoléon szerint élt utána egy századig, — és él talán még ma is, — az egész civilizált világ; és ebből merítette erejét a XIX. század új rendje, és nem azokból az egymás után keletkezett, új cliché-alkotmányokból. amelyek, — bármily paradoxálisnak lássék is ez, — a népek ellenállhatatlanul a Code Napoléon magánjoga szerint való élésének szükségszerű, másodlagos következményei voltak. Napoléonnak tehát igaza volt... Talán csak egyről feledkezett meg abban a pillanatban, t. i. hogy az a hatalmas jogászi szellemi munka, amelynek erejével a Code Napoléon még egy század múlva is Napoléonnak és győzelmeinek eltűnése után hathatott, és uralkodhatott, talán nem egészen az ő műve. hanem a különben általa oly őszintén bámult ós oly mélyen tisztelt jogászállamférfi, Jean-Jacques de Cambacéres. műve volt. második-konzul társáé s császárságának főkancelláráé. Jogászi zsenialitás tekintetében Róma után az újabb népek között. — különösen ami az érdekeknek és kötelességeknek, az érvényesítési lehetőségeknek és kívánatosságoknak ésszerű, gyors, biztos lemérlegelésére s az ezekhez zökkenés nélkül való alkalmazkodásra irányuló hatalmas képességeket illeti, — amik elvégre a jogászi és államférfiúi zsenialitásnak alphái, ha talán nem is — de sőt talán ómegái is. — és amik a folyton és rohamosan változó modern életben még egyre fokozottabb értékű erények, — eddig talán Anglia vezetett. Az eredmények, eddig, nem is maradtak el számára. Sőt. kérdéses lehet az is. vájjon Anglia — azzal a, az érdekek észszerű.