Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Adalékok a joglemondás tanához

68 vány felett rendelkezhetünk ugyan,7) de az előre még sem lehet lemondás tárgya. Közjogi kereset jog alatt azon jogot értjük, hogy vitás vagy vélt igényünkkel a bíró elé mehetünk (ad judicem ire); ez a jog az állammal szemben illeti meg a jogalanyokat, azért arról sem egyoldalúkig, sem az ellenféllel kötött megállapodással le nem mondhatnak.8) Kúriánk is hatálytalannak mondotta ki azt a (kikötést, hogy az alkalmazottak szolgálati járandóságai tekintetében felmerülő viták nem tartoznak a bírói útra, hanem felettük az igazgatóság végérvényesen dönt.0) E kikötés u. i. lényegében a közjogi kereset jogról lemondást tartalmazza, ami hatálytalan. Hatálytalan a dolusböl eredő igényekről előre lemondás (pactum ne dolus praestetur) és az ezen tilalom kijátszására irányuló olyan előzetes lemondás, amely a szerződésből támasztható mindennemű igényre vonatkozik.10) Az ajándékozásnak durva hálátlanság miatt való visszavonási jogáról előre lemondani nem lehet; az előzetes lemondás hatálytalan (MTKj. 1465. §.).11) A tartási jogról előzetes lemondás tekintetében irányadónak vehetjük az MTKj. azon szabályát, hogy „az eltartáshoz való jogról a jövőre lemondani nem lehet," (238. §.) E szabály már a H. T. indokolásában is szerepel, mint döntő érv: azért volt szükséges — mondja az Indokolás — a törvényben külön kiemelni, hogy a tartásról a nő le is mondhat, mert a családi köteléken alapuló tartási kötelességekre és jogokra nézve a feleknek szabad rendelkezése korlátozva van, így pl, a törvényes gyermekek és házasságban élő hitvestárs tartásukról atyjuk, illetve a férj javára le nem mondhatnak.12) A H. T. 92. §-ban foglalt lemondási lehetőség csakis a végleges nőtartásra vonatkozik, a bírói gyakorlat e §-ban foglalt rendelkezést még joghasonszerűség alapján sem engedi ikiterjeszteni a H. T. 102. §-foan foglalt ideiglenes intézkedésekre, tehát az ideiglenes nőtartásra sem.13) Annak azonban természetesen mi akadálya 7) V. ö. 43. J. D, indokolását: ,,A magánjogi követelés magában foglalja a peres úton való érvényesítésre vonatkozó jogosítványt is. A magánjog nem tiltja, hogy a hitelező csak a most említett jogosítványt ruházza -másra." 8) Hellwig :,,Principiell nichtig ist ein Verzicht auf die Geltemdmachung des Kliagrechts." Anspruch u. Klagrecht 159—160. Walsmann a kereset-jogot alanyi közjognak és Jeilinek nyomán képességnek, tulajdonságnak s ezért lemondhatatlannak tartja, (i. m. 52—53. 64—65.) 9) K. P. II. 4614/1931. J. H, 1931: 1330. V. ö. Szerző: A bírói út kizárása sitb. P. J. 1933: 321—327. 10) A dolus praetemítusiból támasztiható igények szerződésileg kizárhatók, elengedihetők. (Raffay: A magy. magánjog I. 133.) ") P. III. 4526/1929. Gr, XXIII. Szladits—Fürst: Dtvtár I. 226. 12j Grosschmid: A házasságjogi törvény II. 750, V. ö. a B. G, B. 1614. §-át az előzetes lemondás tilalmára, amit részben a tartás erkölcsi alapjával, részben a közérdekkel (Armenpflege) indokoltak. (Motive Amt. AusgiaSbe IV. 709. o.) 13) ,, .. , a házasulandók vagy házasfelek az ideiglenes tartást kizáró szerződést nem 'köthetnek: ügyleti rendelkezésként a feleség az öt illető tartásról a férje javára le nem mondhat," K. III. 5558/1934. J. H. 1935:417.