Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Josserand: Evolutions et Actualites

625 nem lehet elég propagandával előmozdítani a jogi a lap fogalmaik m e gismi ertet és ének s z üks é gesség ét. Nemcsak az anyag csoportosításában úttörő Szokolay munkája, de úttörő a gondolat maga is. Hiszen monográfiákon kívül a magánjog szociális összefüggéseire csak de lege ferrenda mutattak rá íróink (Plopu, Meszlény). Bírói és közigazgatási szervezetünk világos összeállítását és taglalását nyújtja a könyv, amelyet egyébként jogi intézményeink iránt meleg tárgyilagosság jellemez. A munkának fő része a szociális közigazgatás. Közigazgatási jogunkat nem pusztán a végrehajtói hatalom szervéneik tekinti, hanem a gyermekvédelem, szegény- és közegészségügy önálló és inieíativ szervének. Műve ilyképen az élő magyar jogba oltott szociálpolitika, helyesebben a szociálpolitika jogrendszere. Nyilván ezért nem hiányzik belőle a hadigondozás és társadalombiztosítás joganyagának teljes ismertetése. Az igazságügyi gyermekvédelem tárgyalása szinte konpendiuma bűnvádi perrendtartásunk vonatkozó részének. Ismertetésünk nem volna teljes, ha külön nem emlékeznénk Szokolay könyvéneik két igen fontos részéről: A gyámhatóság jogkörének áttekintése a vonatkozó joganyag egységes csoportosításából áll. Idevágó anyagi és alaki jogszabályaink esszenciáiéit tartalmazó gyűjtemény ez a rész. A szerző eddigi irodalmi működése messze túlmegy hivatali foglalkozásának határain. Igaz, hogy a hivatali teendők ellátását Szokolay ugyancsak más mértékhez szabta, ha saját magáról volt szó. Ilyképen nem csoda, ha könyvének említett részéhez világosságban, precizitásban, hasonló munkára csak a mii régi Anyakönyvi Utasításunkban találunk. Szólunk továbbá a közegészségügyi jogiismereteikről, amelynek ehhez hasonló szabatos közlése, kezdve a közegészségügy rendezéséről szóló törvénycikk ismertetésétől egészen a közegészségügyi szervezet szemléltetéséig, minden szükséges tudnivalót tartalmaz. Végeredményben nemcsak praktikus összefoglaló munka, amit Budapest székesfőváros árvaszéki Elnökhelyettesének könyve nyújt, Az előszóban kitűzött célon messze túlmenőleg a vérbeli jogász részére érdekes olvasmány, sok ismeretlen anyag feltárása: a laikus részére világos, élvezetes kézikönyv; a szociális munka célkitűzése szempontjából pedig akár előkészítő feladatát, akár összefoglaló segítségét tekintjük, a könyv maga az 1930. és 1931. években Európa különböző egyetemein tartott volt. — Az első dolgozat címe: „Le code civil francais et ses destinées". Szerző röviden vázolja a francia magánjogi törvénykönyv születésének történetét — a császár személyes közreműködésének szerepét —, majd rátér a code civil hatásának méltatására. Belföldön a törvénykönyv iránti nagy bámulat szinte is elsőrendű szociális munka. J