Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Josserand: Evolutions et Actualites

626 megbénítya. a jogtudományit, egy iskola keletkezik, amely a code-ban a magánjog egyetlen forrását kívánja látni és ez az iskola — ,,les interprétes du Code civil" — tudományos tevékenységét a kódex ismertetésére és magyarázatára szorítja. E túlzó irány visszahatásaként mások a tudományos kutatás szabadságát vitatják és ez az irány, amelynek felfogása szerint a jog írott szövegben soha meg nem rögzíthető, hanem annak az élettel együtt alakulnia és fejlődnie kell, a francia modern jogtudomány három legnagyobb nevéhez fűződik, ezek: Gény, Saleilles és Esmein. Ennek az iránynak és a jogfejlesztő hivatásának tudatában levő modern bírói gyakorlatnak köszönhető, hogy a code civil ma sem avult el, sőt még generális revízióra sem szorul, mert a bírói gyakorlatban és a tudományban mindennapos revízión és megújuláson menve át, a változó életviszonyokhoz állandóan alkalmazkodik. — A második előadás címe „L'évolution de la responsabilité". A magánjogi felelősség a modern jogtudomány nagy, aktuális problémája. Szerző vázolja az okokat, amelyek ezt az aktualitást megalapozták, majd behatóan foglalkozik a fejlődés természetével és irányával. Az objektív felelősségnek ia francia jogban való térhódítását ismertetve, élesen mutat rá az ,,aibus des droits" elméletének e téren való fontos gyakorlati jelentőségére. — Hasonló tárgykörbe tartozik a harmadik dolgozat is, amelynek címe: „Les accidents d'automobilé et l'Arrét solennel du 13 février 1930." A legfelsőbb francia bíróságnak ez a teljesülési határozata a gépkocsifelelősséggel (kapcsolatos négy fontos és a gyakorlatban vitás kérdést döntött eli. — A negyedik előadás címe: „Relativité et abus des droits", az ötödiké pedig „Le contrat de travail et l'abus des droits", mindkettő abban témakörben mozog, amelynek szerző három évtized előtt egyik legelső pionírja volt. A két dolgozat elseje széles perspektivát tár fel: hová vezet a joggal való visszaélés elméletének gyakorlati alkalmazása? A felelet benne van a címben, az eredmény a jogok relativízálódása. A jogfejlődés a szocialíizálódás jegyében folyik le, a klasszikus abszolút jogok veszítenek ebbeli jellegükből, többékevésbbá relatív jelleget öltenek, amit szerző meggyőzően mutat be a legfontosabb abszolút jognak, a tulajdonjognak modern fejlődésén. — A joggal való visszaélés a szolgálati jogviszony terén számos problémát vet fel, melyek közül szerző a kizsákmányoló ügylettel, a sztrájk és ikizárás jogával, az egyoldalú felbontás proiblémájávai és a versenytilalmak kérdésével foglalkozik. Fejtegetései kellőképen megalapozzák azt a tételét, hogy a szolgálati jogviszony melegágya a joggal való visszaélés problémáinak, melyek e téren a legnagyobb szociális, gazdasági és jogi jelentőségre emelkednek. — A hatodik előadás címe: „Le mensonge, la simulation et la dissimulation en tant que facteurs du droit". Szerző a megtévesztés és színlelés kérdését vizsgálja éspedig nem a „fraus omnia corrumpit" elv keretében, hanem ellenkezőleg e tényeknek jo'gkeletkeztető hatást tulajdonít. Gazdag példákkal támasztja alá tételét, hogy a színlelés és megtévesztés jogkeletikeztető tény lehet, mégpedig az esetek