Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Jogi alapismeretek a szociális munkában

624 járul a jognak küzdelme a jognélküli, vagy a formátlan berendezésekkel szemben, a kollektíiv gondolatnak uralkodóvá tétele, egyrészről az individuális, másrészről a kommunista termelési és gazdasági szervezet fölött. Ennélfogva ma már bizonyításra sem szorul a magántulajdon arohiimédiesii tétele. A kollektív gondolat, az összeség értékelése szempont játból a tulajdonnak legalább olyan emanációs kisugárzókópességünek kell lennie, hogy a közösség a kiszorított érdekek és viszonylatok eredőjét, mint közgazdasági komponenst el ne veszítse. Eképen válnak jogi intézménnyé a dogmákról alkotott értékítéleteink változása következtében erkölcsi berendezkedések, kötelességekké, spontán alanyi cselekedetek (egri norma, a szegényügy szabályozása). A karitativ funkció pedig szociális munkává alakull át, integráns részévé válván jogrendszerünknek. És míg az előbbi szétágazó, heteronom működése az egyeseknek, vagy társadalmi szervezeteknek, ez utóbbi: a szociális munka jogi ismereteket megkövetelő attributiv tevékenysége köziga z gatá s unknak. Ennek a gondolatnak lelkes felismerése vezethette a fenti címen megjelent munkának: jeles szerzőjét, Szokolay Leó dr. székesfővárosi árvaszéki elnökhelyettest, nem hézagpótló, hanem eddigelé egyedülálló művének megírására,. Jogi irodalmunkban nélkülöztük a magánjogi alapismereteknek oly módon történő összeállítását, amely szerint, az, annak ellenére, hogy szakmunka mintegy bevezető legyen a jogtudományokba és egyúttal mint magán jogtan is megállja a helyét. Tudtunkkal a nem jogi iskolák és tanfolyamok részére készült tankönyveken kívül csak Sárffy Andor érdemes munkája felel meg a gyakorlati magánjogtan céljainaik. Szokolay a közigazgatás főfeladatának tekinti a szociális munka irányítását és ehhez képest, amikor könyve első része a közjogi és közigazgatási alapfogalmak összefoglaló és könnyen érthető áttekintésén túl van, a magánjog rendszerének alapvető szabályait adja az ismert felosztás szerint. Nem hiányzik azonban a könyv eme részéből sem utalás a szociális feladatokkal való összefüggésre. Alapismeretekről lévén szó, természetesen de lege lat a tárgyalja Szokolay az anyagot. Mit kell tudnunk a jogból ahhoz, hogy a közigazgatás szociális munkáját megérthessük és abban nem jogászok is szervezetten részt vehessenek? E sorok írójának elégtételéül szolgál, a szerző követelése az állampolgári nevelés iránt. Hangoztattuk évekkel ezelőtt, hogy középiskolai oktatásunknak hiánya a közpolgári jogok és kötelességek oktatásának mellőzése. Mi ugyan más szempontból láttuk szükségesnek a polgári jogok tanítását. A jogi nevelés hatásaként elsősorban jogintézményeink megismerését, azok tiszteletibentartását, továbbá peröikonomiai célszerűségi szempontok elérését reméltük. Szokolay a szociális kötelességérzést és az emberi önérzet növelését várja az állampolgári nevelés kiterjesztésétől. Ezúttal az eszköz szentesíti a célt és úgy véljük,