Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - A Pp. 413. §-a é s a perujítás

602 A Kúria P. I. 2578/1937. számú 1937. szeptember 29-én hozott ítélete kimondja, hogy a Pp. 413. §-a alapján csak a ténykörülmények lényeges változása alapján lehet keresetet indítani a szolgáltatás tartamának és mennyiségének megváltoztatása iránt, nem pedig a szolgáltatás tartamának és mennyiségének megállapításával kialakult joggyakorlat változása esetén. Ugyanis felperes az alapper befejezése után meghozott 65. sz. jogegységi döntésnek a szolgálati viszonyban lévőknél az automatikus előléptetést a baleseti járadéknál figyelembe vevő határozatára hivatkozott. E tekintetben párhuzamos a Pp. 413. §. és a perújítás intézménye. Mindkettő csak tények, illetve bizonyítékok alapján indítható, sem a Pp. 563. §. 11. pontja alatt a „tények", sem a Pp. 413. §-ában említett „körülmények" alatt jogegységi határozatok, a joggyakorlat változása nem érthető. De figyelembe lenne vehető az új jogegységi határozat akkor, ha egyébként a Pp. 413. §-ának feltételei fenforognának. A Kúria vizsgálta is, hogy az az új körülmény, a nyugdíjazás ténye, mely a Pp. 413. §-a szerint új keresetindításra felperesnek jogot adna, mikor történt. Mivel megállapította, hogy ez már az alapper folyamán történt, tehát nem új körülmény, az alapperbeli ítélet ezt a tényt már figyelembe vette, felperesnek a Pp. 413. §-a alapján indított keresetét a Kúria elutasította. Ifj. Dr. Szigeti László. Szemlélődés. A részvénytársasági igazgatóság tagjainak felelőssége sürün visszatérő kérdés legfelsőbb bíróságaink ítélkezési gyakorlatában. A visszatérésnek ez a jelensége több párhuzamosan ható oknak együttes eredője. Minden felelősség élettörténetében két jelentős létszak különböztetendő meg: az egyik a felelősség vállalásának, a másik a felelősségrevonásnak létszaka. A kettő farkasszemet néz egymással: mennél könnyebbé tesszük a felelősség következményeinek levonását, annál inkább megnehezül annak vállalása — és viszont annyit veszít a vállalásnak problémája súlyosságából, amennyire enyhülnek az elvállalt felelősségnek jogi következései. A másért, avagy más helyett való ügyködés felelősségének ezen általános kisérő törvényén túlmenőleg az igazgatósági tag felelősségének területén ehhez még az is járul, hogy e ponton is — mint a jogi és gazdasági világ annyi más vonatkozásában — összeütközésre kerül a kollektivista és individualista gondolkodási irányzat. Az egyéniség kultuszát üző iskola abból a tényből, hogy a részvénytársaság, mint jogi személy, életet élni és tevékenységet kifejteni csak igazgatósági tagjaiban tud.