Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - A Pp. 413. §-a é s a perujítás

600 413. §-a csak a tartam és mennyiség tekintetében teszi lehetővé a jogerős ítélet megváltoztatását, a jogalap kérdésében tehát (hogy jár-e tartás vagy a másnemű időszaki szolgáltatás vagy nem), az alap perbeli ítélet jogereje változatlanul fenmarad. Ezzel az elméleti megállapítással érdekes gyakorlati következmény jár. Ha a férj, akit ideiglenes nőtartásban marasztaltak a Pp. 131. §-a alapján a jövőre vonatkozóig is, tartásdíj fizetése alóli felmentését akarja kérni azon az alapon, hogy állását vesztette, jövedelme nincs, ellenben az asszonynak nagy fizetésű állása és vagyona után kamatjövedelme van, úgy ezt a Pp. 413. §-a alapján keresettel kell kérnie, mert ezzel a kérelmével a nőtartás fizetési kötelezettség jogalapját nem támadja meg, csak ideiglenes felmentését kéri, a mennyiségnek mintegy a semmire való leszállítását akarja elérni. Ennek gyakorlati következménye az, hogyha a férj álláshoz jut vagy egyéb jövedelemhez, úgy a feleség a Pp. 413. §-a alapján kérheti újra a tartásdíj mennyiségének felemelését, illetve megállapítását, anélkül, hogy az alap tekintetében új pert kellene indítania. Ha ellenben a férj azon az alapon akar ideiglenes nőtartási kötelezettsége alól szabadulni, melyre nézve jogerős bírói ítélet van, hogy felesége utólag mással összeállt, ágyassági viszonyra lépett, úgy egy az ítélet után az alapot megszüntető új ténykörülményről van szó, mely nem Pp. 413. §-os kereset, mely az alapra nem vonatkozhat, hanem egészen új per, mely az előbbi per jogerejét egyáltalában nem érinti, épen úgy, mint a végrehajtás megszüntetési per nem jelenti azt, hogy a követelés, mely a végrehajtás alapjául szolgál, soha fenn nem állott, vagy pedig a váltó kiadási perben hozott ítélet, melyben felperes a váltó kifizetését igazolja, nem érinti az évekkel előbb a váltókövetelés megfizetésére kötelező ítélet jogerejét. Ezeket az eseteket nem lehet ifj. Nagy Dezső „perismétlés"-nek nevezett esetei közé sorolni. Már most, ha ilyen új kereset alapján kimondják, hogy a férj nem köteles tartást fizetni, mert a nő érdemetlen, úgy a feleségnek, ha megint alapot lát arra nézve, hogy férje tartásra köteleztessék (pl. megbocsájtás, vagy az életközösség helyreállítása és azután a férj hibájából való újbóli megszűnése) megint új keresetet kell indítania a jogalap tekintetében, mely perben hozott ítélet az előbbi ítéletek jogerejére semmiféle kihatással nincsen. Helyesen mondta ki a Kúria, hogy a perbeli' ellenfélnek a per jogerős befejezése után tett kijelentése új tény, mely perújítással nem érvényesíthető, hanem új keresetnek van helye (J. H. V. 26.). Persze nyilván itt nem egyszerű beismerő nyilatkozatról van szó, mely esetleg új bizonyíték lehet, hanem az ellenfélnek olyan kijelentéséről, mely utólagos, a perbeli jogerős ítélet utáni jogváltoztatást idéz elő (pl. elengedés, joglemondás, tartozáséi-