Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Jelzálogjog alapítása a kényszeregyességi kérvény beadása után

f)fíl dik, neki kötelessége mindent megtenni avégből, hogy a hitelezőkkel szembeni hatályossághoz szükséges vagyonfelügyelői beleegyezést megszerezze. Ez a beleegyezés nincsen is kizárva, hiszen lehetséges, hogy a jelzálogjog bekebelezésétől függően a hitelező külön kielégítési joga alól olyan más értékek szabadulnak fel, amelyeknek szabaddá válása a hitelezők közös érdekét inkább szolgálja, mint a jelzálogjog hatálytalansága. (PL a jelzálogjog bekebelezéséig terjedő időre a hitelező az ingatlannál nagyobb értékű árukészletet tart zálogként a birtokában és ezt az árukészletet a jelzálogjog bekebelezése után köteles az adósnak visszaadni.) Ha azonban az eljárás megindítása után érkezett beadvány alapján foganatosított bekebelezés még mindig az adós megterhelést eredményező joglépéseként számítható be, akkor azt kellene mondanunk, hogy az adós pusztán azzal, hogy a bekebelezési engedély visszavonásáról nem gondoskodott, vétett a 20. §-ban foglalt tilalmaik ellen, ami alapot szolgáltat a 86. §. 2. pontja alkalmazására. Nézetem szerint mégis a fentiekben kifejtettek sem vonják maguk után a kérdés ily szigorú megoldását. Ami mindenekelőtt a jogszabály szövegét illeti, a 20. §. 1. és 2. bekezdése eltér a 86. )§. 2. bekezdésétől. A 20. §. elidegenítésről és terhelésről beszél, felöleli tehát az elidegenítés és terhelés folyamatát alkotó összes láncszemeiket, épenúgy, mint ahogy a Kt. 38. §-ának második bekezdése is, amikor a cégvezető hatáskörének korlátait tárgyalja, az elidegenítés és terhelés minden fázisát vonja el a cégvezetőtől. Ezzel szemben a Ke. 86. §-ának 2. pontja csak azt sújtja joghátránnyal, aki a tilalom ellenére ügyletet köt. A fentiekben csak azt állítottam, hogy az adós, amikor az ő bekebelezési engedélye nyomán az eljárás megindítását követően kórvényt adták be, terhelt, de nem azt, hogy ő ebben az időpontban ügyletet kötött. Ahoz ihasonló a helyzet, mintha egy előre be nem jelentett éjszakai légvédelmi gyakorlat alkalmából valaki egy sportrepülő tájékoztatására világító rakétát lőtt ki és annak fellobbanása előtt elhangzik a világossággyujtás tilalmát jelentő sziréna jel. Kétségtelen, hogy a rakétát kilövő tilalmas időben világosságot gyújtott, de azt mégsem lehet neki felróni, mert amikor a tilalomról tudomást szerzett, már nem állott módjában a fény fellobbanását megakadályozni. Úgy vélem tehát, hogy a tárgyalt terhelési eset objektíve az adós tényének számít, a békebelezési engedély kiadásával visszavonhatatlanul felhatalmazta az okirat birtokosát a nyilatkozat felhasználására, ezt a felhasználást azonban az adósnak felróni rendszerint nem lehet.