Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Jelzálogjog alapítása a kényszeregyességi kérvény beadása után

562 Más kérdés természetesen, hogy az adósnak a Ke. 3. §-a 3. és 5. bekezdése alapján a kérvényben kötelessége-e nyilatkozni a már kiadott bekebelezési engedélyekről, amelyek önmagukban még nem adnak külön kielégítési jogot, sőt épen a kifejtettek szerint a kérelem előterjesztésétől kezdve arra is alkalmatlanokká válnak, hogy a hitelezőkkel szemben hatályos külön kielégítési jogot létesítsenek. A Nyulászi Alajos álláspontja szerint az adós részéről a külön kielégítési jog engedése a bökebelezési engedély kiszolgáltatásával be van fejezve, az ő véleményéből tehát az engedélyek bejelentésének megkövetelése következik. De megkövetelhető ez nézetem szerint az általam vallott felfogás alapján is, hiszen a Ke. 3. §-ában foglalt felsorolás nem taxatív. Az adiósnak a vagyoni állását kell őszintén feltárnia, ehhez pedig a kiadott bekebelezési engedélyek akkor is hozzátartoznak, ha a később bejegyzésre kerülő jelzálogjogok a hitelezőkkel szemben hatálytalanok lesznek, mert a hatálytalanság érvényesítésével kapcsolatos joglépések szükségessége is befolyásolja a helyzet képét. III. További, nem épen egyszerű kérdés, hogy a hitelezők a jelzálogjog velük szembeni hatálytalanságát hogyan érvényesítsék. Hogy a kényszeregyességi eljárás során a bíró nem hozhat olyan perenkívüli végzést, amely a hatálytalanságot megállapítjta, kétségtelennek látszik. De egyébként is mindaddig, amig a hitelezők vagy valamelyikülk az ingatlanra jogot nem szerez, a hatálytalanság megállapításánaik nincs is célja. Ha ugyanis az egyesség létrejön és az adós rendelkezési szabadsága teljessé válik, semmi értelme nem lenne az utolsó ranghelyen bejegyzett jelzálogjog hatálytalanná nyilvánításának, amikor ugyanazt a jelzálogjogot másnap új bekebelezési engedély alapján újból be lehetne bekebelní. Meszlény a Pp. 130. szakasza alapján indított megállapítási perről és a sorrendi tárgyaláson való érvényesítésről tesz említést.0) Ámde épen az elmondottakhoz képest a megállapítási érdek nem mindig lesz meg és az sem bizonyos, hogy az érvényesítésre megszabott határidőn belül az ingatlan árverésre kerül. Egészen más a ihelyzet akkor, ha az ingatlanon a hitelezők az egyesség értelmében jelzálogjogot kapnak. Ebben az esetben a hitelezők a telekkönyvi rangsor megváltoztatásának tűrése iránt indíthatnak a jelzálogos hitelező ellen pert. Felmerül mármost a kérdés, hogy a perbeli alperes mennyiben hivatkozhatik a jóhiszemű telekkönyvi szerzőt védő szabályok alkalmazására. A jelzálogos hitelezőt, aki az eljárás megindításának telekkönyvi feljegyzése után adta be kérvényét, nem lehet jóhiszemű s) Komm. 51. és 52. 1.