Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Jelzálogjog alapítása a kényszeregyességi kérvény beadása után

fi60 hozzá az auctor tűrése és az a negatív magatartása, hogy a jogszerzést ne hiúsítsa meg. Ez a negatív magatartás annyira mindig hozzátartozik az auctor szolgáltatásához, hogy — mint említettem — a osőd (kiütése a közadósi&al szemben álló fél oldalán meg is szünteti a tűrési kötelezettséget, illetőleg azt viszonos követelésének tömegtartozásként kielégítésétől teszi függővé. Igaz, hogy az átadott engedélyt visszavonni nem lehet, épenúgy, mint az utalványosnak kiadott csekket, csakhogy ez nem annyit jelent, hogy az engedély kiadása útán az auctor már nem cselekszilk, nem tanúsít jogilag jelentős magatartást, hanem inkább azt, hogy a bekebelezési engedély birtokosa perfektuálja azt az utolsó láncszemét a jogalapításnak, vagy jogátruházásnak, amely még mindig az auctor cselekvéseként számít be. Mi mármost az olyan adós jogállása, aki még fel nem használt bekebelezési engedélyeket adott ki? A Ke. 20. §-ában foglalt tilalom következtében nem szabad az ingatlan megterheléséhez szükséges magtartását perficiálnia. Hogy ezzel egy őt terhelő kötelezettséget szeg meg, az semmi nehézséget nem okoz, hiszen épen azért kér lkényszeregyességet, ímer't képtelen a kötelezettségeinek megfelelni, de másfelől lehetnék neki bekebelezési engedélyig nem jutott dologi jog alapítási kötelezettségei is, amelyeiket a rendelet világos szövege szerint nem szabad teljesítenie. Pl. ingatlan elidegenítésére, terhelésére már joghatályosan kötelezettséget vállalt, de a bekebelezési engedélyt még nem adta ki. De hogyan tesz eleget a kényszeregyesség kéréséből folyó ama kötelezettségének, hogy az alapítást nem szabad perficiálnia, amikor a bekebelezési engedélyt nem lehet visszavonnia? Ebben a vonatkozásban a jog igazán megkönnyíti a helyzetét. Egymagában azzal, hogy előterjesztette a kényszeregyesség iránti kérelmet, már előidézte azt a változást, amelyre a hitelezők összessége irányában kötelezve volt. Ha másra átíratta volna az ingatlanát, egészen kizárta volna a jelzálogjog bekebelezését; azzal, hogy megkérte az eljárást, közvetlenül előidézte azt a helyzetet, hogy a jelzálogjogot bekebelezhetik ugyan, de csak a hitelezőkkel szemben hatálytalanul. Ebből következik ugyan, hogy az adós azoknak az irányában, akiknek korábban bekebelezési engedélyt adott, kötelességszegést követ el, ahoz hasonlót, mint aki az ingatlant közben másra átruházza, vagy egy nagy összegű jelzálogjoggal megterhelte, ez azonban, amint már említettem, a kérdésünk szempontjából irreleváns is lehetne. Azt hiszem mégis, hogy az említett kötelezettség az eljárás megindítása után bizonyos formában mégis fennmarad. Véleményem szerint nevezetesen az adósnak a bekebelezési engedély birtokában lévő hitelezővel szembeni negatív kötelezettsége az eljárás megindításával pozitív kötelességgé formáló-