Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7. szám - Grosschmid-előadás a Magyar Jogászegyletben

431 Bálás P. Elemér és Marton Géza egyetemi tanári kinevezése. A kormányzó Őfőméltósága Bálás P. Elemér kir. kúriai bírót, a szegedi Ferenc József egyetemen a polgári eljárási jog, Marton Géza debreceni egyetemi ny. r. tanárt pedig a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen a római jog ny. r. tanárává nevezte ki. Mindkét kinevezés jogászi körökben osztatlan örömet keltett. Bálás P. Elemér a büntetőjognak, a sajtójognak, a magánjog és polgári eljárási jognak egyként kiváló művelője, Marton Géza pedig más magánjogi kérdések mellett különösen a magánjogi felelősség új módszerrel való mélyenjáró kutatásaival vívott ki bel- és külföldön tudományos nevet. Mindkét jogtudós élő cáfolata a jogelmélet és a gyakorlat mesterséges szembeállításának, mert mindketten amellett, hogy tárgyukat magas jogfilozófiai szempontból tárgyalják, egyúttal a joggyakorlat, az anyagi igazság érvényesülése terén is új utakat nyitottak. Grosschmid-előadás a Magyar Jogászegyletben. A Magyar Jogászegylet május hó 8-án teljes ülés keretében rendezte meg a Grosschmid-előadássorozat negyedik ünnepi előadását. Dr. Osvald István, a Magyar Királyi Kúria elnöke elnöki megnyitóbeszédében Grosschmid tanításainak rendkívüli jelentőségét méltatta és megemlékezett az előadássorozat korábbi előadóiról. Ezután dr. Nizsalo'vszky Endre egyetemi nyilvános rendes tanár tartott előadást „Grosschmid és a kereskedelmi jog" címen. Az előadó szembeszállt azzal az újabban jelentkezett felfogással, mintha a Grosschmid örökbecsű tanításai csak azok számára lennének hozzáférhetők, akik a nagy tanítómester közvetlen tanítványai voltak. Ez a felfogás annyit jelentene, hogy egykét emberöltő multán ezek a kincsek örökre hozzáférhetetlenekké válnának. Az előadása — minthogy nem lehetett Grosschmid hallgatója — az említett tétellel szemben cáfolási kísérlet óhajt lenni. Erre a kisérletre pedig különösen azért vállalkozik, mert Grosschmid egyik nemrég elhunyt kiváló magántanárának, Tóth Lajosnak a tanítványa, akinek a helyén kiván az előadássorozat keretében helytállani. Párhuzamot vont Grosschmid és a kereskedelmi jog másik nagy tanítómestere, Nagy Ferenc között, jellemezve a szemlélési módban jelentkező különbségeket. Ezután egyenkint vette tárgyalás alá Grosschmid kereskedelmi jogi tantételeit, különösen azokat emelve ki, ahol Nagy Ferenccel szemben a felfogásbeli különbség kiütközött. Szólt különösen a kereskedelmi ügy fogalmának prioritásáról a kereskedelmi szokással szemben, a kereskedelmi jog rendszerbeli elkülönüléséből folyó önkiegészítő képességéről, amely a külön kereskedelmi jog elejtésével veszendőbe menne. Ismertette a kiskereskedésre alakult részvénytársaságok tekintetében, valamint