Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Kié a megítélt perköltség?

17 folytatja le (Schuster Rudolf M, J. Sz. XI, 121. o. és Zsöllei Kálmán M. J. Sz. XVII. 130. o.) stb. Az ügyvédi költséget érintő jogviszonyok közül ide sorozható a társas iroda megállapodás esetén az ügyvédtárs helyzete olyan költségkövetelésre nézve, amelyben társmegbízottként nem szerepel, de amely a megállapodás szerint vele megosztandó. Nemrégiben egy kúriai döntés az egyik ügyvédtárs csődtömeggondnoki díjára nézve mondta ki, hogy ennek 50% felett nem rendelkezhetik közvetlenül a másik társ, akinek javára a díj 50%-a jár a társas megállapodás szerint. (J. H. Dl. Mjog HL 535, old.) Itt tehát az egész tömeggondnoiki díj a kirendelt ügyvéd követelése, bár köteles annak felét továbbszolgáltatni társának. Egyik vidéki törvényszéknél előfordult az az eset, hogy egy jövedelmezőnek Ígérkező ügy gondnoki megbízást avval a megállapodással adtak meg az ügyvédnek, hogy annak jövedelmét még egy másik ügyvéddel megosztja. Kérdés, vájjon mi a jogcíme ez utóbbi ügyvéd igényének kartársa ellen? Ajándék? Condicionis implendae causa? Visszteher nélküli-e a juttatás a második ügyvéd javára, tekintve, hogy a törvényszéki kirendelések körül ő már kielégítettnek fog szerepelni? Az ügyvédtársas viszonyoikban is elkülönül az ügyvédi költség hitelezője és desztínatáriusa, de utóbbinak jogcíme nem az ügyvédi munka, hanem társasági viszony (vagy más kötelmi jogcím), s ezért nem is illeti hatályosabb védelem. A dologi hatályú védelemnek különben is eltérően szabályozott fokozataival találkozunk a desztínatárius javára. Egyes esetekben a megoldás a követelési jog átszállása (cessio legis), amivel a desztinatárius már hitelezővé lesz. Pl. 1907. évi XIX. t.-c. 82.. §. szerint az OTI-ra átszáll a baleseti sérültnek 3-iik személy elleni követelése az intézet által teljesített szolgáltatás erejéig. Kt. 388. §.. 3-ik bek. szerint az előzőjét 'kifizető szállítmányozóra, átszáll előzőjének joga. Jelz. törv. 49. §. ut. bek., Mtj. 232. §. II. beik. stb. A dologi hatályú védelem átmeneti fázisában van a bizományos vételárkövetelése, amelyre nézve a hitelezői minőséget a 'bizományosnak hagyta meg a törvény (a megbízó csak engedmény alapján léphet fel az adós ellen), de a bizományos ellen foglaltató hitelezőkkel szemben és a bizományos csődjében dologi hatályú védelmet élvez a megbízó (igényper, csődben visszakövetelési jog). Ismer viszont jogéletünk olyan eseteket, amelyekben elkülönül a hitelezői minőségtől a behajtási jogosultság: ú. n. aktorátus-esetek. Ki ne emlékeznék Grossohmid tanításából a valószínűsített örökös alktorátusára? (in favorem causae!). A szállítmányozó Kt. 388. §. II, bek. szerint „az előző jogait, különösen zálogjogát" köteles gyakorolni (ez esetlegesen aktorátust is jelent). A végrehajtató aktorátusa bírói intézkedés alapján (vjt. 124. §i. első bek,), Kirendelt gondnok perlése (korlátolt képviseleti hatalommal: a követelést el nem engedheti, egyességet sem köthet, Pp. 104. §. II. 'bek.). Teljesebb hatásPolgári Jog 1937 1. sz. 2