Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 1. szám - Irányított gazdálkodás, állami beavatkozás és a jogrendszer elváltozásai
10 büntető rendelkezések: amelyek a termelő részére megállapított minimális, a nagy- és kiskereskedelmi forgalomban érvényben lévő maximális árakkal kapcsolatosak, ezek azonban csak az ügyletkötő felek egyik csoportját pönaliziálják. A fentebb vázolt rendelkezések az e kérdésekkel kapcsolatban álló csaknem teljes jogrendszernek messzemenő módosítását jelentik, A gazdasági élet irányításával kapcsolatban felmerül az a komoly figyelmet érdemlő kérdés is, hogy voltaképen ki végzi a gazdasági élet irányítását. Még oly államokban is, amelyeket egyébként a totalitás na való törekvés jellemez, mint pl. Olaszországban, azzal a beállítással találkozunk, hogy a gazdasági életnek ezt az irányítását, — mint ezt az 1934. évi korporációs törvény világosan kimond j>a — az érdekelt kategóriák önkormányzata valósítja meg. A valóság azonban az, hogy nemcsak Olaszországban, hanem még Angliában is, ahol pedig a demokratikus szervezkedésnek mélyrenyúló gyökerei vannak, az irányított gazdálkodásban a központi hatalom befolyása az uralkodó. Az angol Marketing Act-ek végrehajtását is oly tanácsok intézik, amelyekben a kormányhatóság kiküldöttei jelentős szerepet visznek. Ennek kapcsán megálllapíthatjuk azt is, hogy az irányított gazdálkodásnak, nagy részben egyébként a magángazdaság területére eső jogszabálytömegét, az országok egész sorában kemény büntetőjogi szankciók kényszerítik ki. Ebben mindenesetre annak jelét láthatjuk, hogy itt nem jut kifejezésre a közfelfogásnak az az erkölcsi visszhangja, amely a jogélet számos más vonatkozásában a megfelelő magatartás elérésének legfontosabb garanciája. Kétségtelenül egész más lelki beállítottságot találunk a feleknél azon ügyletek körében, amelyek az ő elhatározásuk alapján jöttek létre, amelyeknek feltételeit ölt formálták meg, ahol az egymás közötti kapcsolatban bizonyos személyi és erkölcsi momentumok érvényesülnek, mint a lebonyolítás oly rendszerénél, ahol az egyéni akaratelhatározás jelentőségét teljesen elveszítette, vagy ahol a felek között létrejött ügylet feltételei utólagosan, hatalmi beavatkozással nyernek — esetleg az ügyleti felek egyező intenciói ellenére — módosítást. Komoly, nehezen megoldható problémáik adódnak abból a helyzetből is, hogy amíg a gazdasági élet egyes ágaiban az irányított gazdálkodás szükségleteihez képest módosított jogszabályok érvényesülnek, addig egyéb területeken a tradicionális jogszabályok uralmával találkozunk. Az irányított és nem irányított gazdálikodásnak ez az egymásmellettiscge nemcsak a súlyos jogi problémák egész sorát vetheti fel, hanem az ügyletek egymással való összefüggéseinél fogva súlyos méltánytalanságok forrásává is válhat. Az ilyen szorosan összefüggő ügyletek tekintetében
