Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Irányított gazdálkodás, állami beavatkozás és a jogrendszer elváltozásai

11 előállhat az a helyzet, hogy amíg az egyik ügylet teljesítése minden korlátozás nélkül mehet végbe, az alapvető feltételezéseiben ezzel szorosan összefüggő másik ügylet, az állami beavatkozás kényszerítő szabályai következtében, lebonyolításában elháríthatatlan akadályokba ütközik. Gondoljunk e részben a tisztán belföldi, valamint a bel- és külföldi vonatkozású ügyletcsoportok: alakulására, azokra a megmerevedésekre és korlátozásokra, amelyek ez utóbbi ügyletcsoport tekintetében állottak elő. Kétségtelen, hogy az irányított gazdálkodás és az ügyleti szabadság kérdése elsősorban nem a jog problémája, — annak mélyén alapvető jelentőségű társadalompolitika: meggondolások rejlenek. Talán igaza van annak a beállításnak, amely azt vallja, hegy az az ingalengés, amely a történelmi fejlődés útját írja le, a gazdasági szabadság oldaláról a megkötöttség felé halad, majd onnan ismét visszatérve, útját megint a gazdasági szabadság irányába veszi. Legyen szabad itt csak annak a meggyőződésünknek kifejezést adni, hogy alig képzelhető oly jogrendszer, mely a szabadság értékes elemeit tartósan nélkülözni tudná. Igazságügyminiszterünk karácsonyi cikke. Mai jogalkotásunknak súlyos betegsége a titkosság. Nemcsupán az előkészítés, hanem az alkotás titkossága. A régi alchimisták aranyukat titkosan iparkodtak előállítani. A titkosság az előállítás leglényegesebb kelléke gyanánt szerepelt. Az eredmény kudarc volt. Nincs ez máskép a jogalkotásnál sem. Az alkotandó jogszabályok előzetes megvitatása, az azok mögött rejlő érdekek nyilvánosság előtti tárgyalása sohasem vált sem a köznek, sem a jogszabályoknak hátrányára. Sok, igen sok kicsúszamlás maradna el, ha a jogalkotás gyorsasága nem párosulna a titkossággal. Örömmel állapítjuk meg, hogy igazságügyminiszterimk nem halad mindenkor ezen az úton. Elég gyakran tájékoztatja terveiről a nagyközönséget s az érdekelteket. Megtette ezt a részvényjogi reformnál, az ügyvédi rendtartásnál. Karácsonyi cikkei egyikében, mely az ,,Ujság"-ban jelent meg, a jogalkotás lelki oldalával foglalkozik, de nemcsupán a jogalkotással szemben elfoglalt elvi álláspontjáról tájékoztat, hanem a készülő s részben ismeretes polgári és büntetőjogi reformról is beszél. „Az új ügyvédi rendtartás elvont, de mindenekelőtt emberi lelki tényezőkkel is dolgozik, amidőn az ügyvédi hivatásra lépni akarók jellemére, egyéni-