Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Irányított gazdálkodás, állami beavatkozás és a jogrendszer elváltozásai

4 módja azonban csak befolyásoló momentumként jelentkezik s az egyéni akaratelhatározástól függ, hogy a különböző hatások mérlegelésével hogyan invesztálja pénzét: valaki előnyt nyújthat a részvényvásárlásnak, még ha az neki csak 3%-ot hoz is, szemben az építkezéssel, amely 6%-ot biztosít. A gazdálkodás irányítása ezzel szemben nemcsak az akaratelhatározásnak ezt ia befolyásolását, hanem ezen túlmenően — a konkrét ügyletek tartalmi körülhatárolását is jelenti. Az adott esetben ez azt jelentené — és mint majd egyéb példák mutatják, jelenti is — hogy az állam meghatározná azt, hogy kinek mibe szabad pénzét befektetnie és hogy ezek az ügyletek mily feltételek mellett bonyolíthatók le. Ez az ügyleti intervencionizmus, mely magán- és keres'kedelemjogi vonatkozásaiban oly messzemenően érezhető, legelős"zör a lehetetlenülés problémakörével kapcsolatban jelentkezik és mint ilyen, voltaképen válságjogi megnyilatkozásnak tekinthető. Hogy a háború óta ezekkel a válságjogi megnyilatkozásokkal nagyobb mértékben találkozunk, annak magyarázatát könynyen megtalálhatjuk akkor, ha a gazdasági élet újabb fejlődését a háború előtti viszonyokkal hasonlítjuk össze. A háborút követő időszakokban a konjunkturális 'kilengések összehasonlíthatatlanul nagyobbak úgy fel-, mint lefelé — a lendület és a depresszió szálkában — és így sokkal nagyobb disszonanciák állottak elő a termelés és a fogyasztás különböző tényezői között, mint amilyenekkel a háború előtti egyenletes fejlődés során találkozhattunk. Az előre nem látható, számításba nem vehető, az ügyletkötő' felek helyzetét oly súlyosan érintő változások tömegesen és nagy intenzivitással jelentkeznek. A viszonyoknak ez előre nem látható, rendkívül eltolódásaiból eredő konzekvenciákat a jogrendszer különböző módon igyekezett levonni. Ezek a válságjogí megoldások — természetüknél fogva — könnyen ellentétbe kerültek a megszilárdult jogelvekkel. Indokoltan mutat rá Vladár Gábor1) arra, hogy a válságos gazdasági helyzet jogi szabályozása szükségképpen tragikuma jogéletünknek. Amiről azonban ma már — az irányított gazdálkodás kapcsán — beszélnünk kell, az nem csupán ennek a tragikus ellentét a megoldása. Az újabb jogszabályok nagy része nem telető pusztán a válság kapcsán fenyegető súlyos megrázkód;ok elhárítására szolgáló szükségmegoldásnak. Ez a jogi Sria túlnőtt azon a fogalmi körön, amit válságjog megjelöli illethetünk,2} nemcsak azért, mert a gazdasági viszonyok *) Tunyogi Szűcs Kálmán: Az adó&gazdáik szükségjoga c. művéelőszavában. 2) A válság jog problémáiról 1. szerző: A váiliságjjog kialakulása,, ipest 1933. és Ujabb fejezetek a válságjog köréből. Budapest,,