Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Irányított gazdálkodás, állami beavatkozás és a jogrendszer elváltozásai

4 módja azonban csak befolyásoló momentumként jelentkezik s az egyéni akaratelhatározástól függ, hogy a különböző hatások mérlegelésével hogyan invesztálja pénzét: valaki előnyt nyújthat a részvényvásárlásnak, még ha az neki csak 3%-ot hoz is, szemben az építkezéssel, amely 6%-ot biztosít. A gazdálkodás irányítása ezzel szemben nemcsak az akarat­elhatározásnak ezt ia befolyásolását, hanem ezen túlmenően — a konkrét ügyletek tartalmi körülhatárolását is jelenti. Az adott esetben ez azt jelentené — és mint majd egyéb példák mutat­ják, jelenti is — hogy az állam meghatározná azt, hogy kinek mibe szabad pénzét befektetnie és hogy ezek az ügyletek mily feltételek mellett bonyolíthatók le. Ez az ügyleti intervencionizmus, mely magán- és keres'ke­delemjogi vonatkozásaiban oly messzemenően érezhető, legelő­s"zör a lehetetlenülés problémakörével kapcsolatban jelentkezik és mint ilyen, voltaképen válságjogi megnyilatkozásnak tekint­hető. Hogy a háború óta ezekkel a válságjogi megnyilatkozások­kal nagyobb mértékben találkozunk, annak magyarázatát köny­nyen megtalálhatjuk akkor, ha a gazdasági élet újabb fejlődését a háború előtti viszonyokkal hasonlítjuk össze. A háborút kö­vető időszakokban a konjunkturális 'kilengések összehasonlít­hatatlanul nagyobbak úgy fel-, mint lefelé — a lendület és a depresszió szálkában — és így sokkal nagyobb disszonanciák ál­lottak elő a termelés és a fogyasztás különböző tényezői között, mint amilyenekkel a háború előtti egyenletes fejlődés során ta­lálkozhattunk. Az előre nem látható, számításba nem vehető, az ügyletkötő' felek helyzetét oly súlyosan érintő változások tömegesen és nagy intenzivitással jelentkeznek. A viszonyoknak ez előre nem látható, rendkívül eltolódásaiból eredő konzekvenciákat a jog­rendszer különböző módon igyekezett levonni. Ezek a válságjogí megoldások — természetüknél fogva — könnyen ellentétbe kerültek a megszilárdult jogelvekkel. Indo­koltan mutat rá Vladár Gábor1) arra, hogy a válságos gazdasági helyzet jogi szabályozása szükségképpen tragikuma jogéletünk­nek. Amiről azonban ma már — az irányított gazdálkodás kap­csán — beszélnünk kell, az nem csupán ennek a tragikus ellentét ­a megoldása. Az újabb jogszabályok nagy része nem te­lető pusztán a válság kapcsán fenyegető súlyos megrázkód­;ok elhárítására szolgáló szükségmegoldásnak. Ez a jogi Sria túlnőtt azon a fogalmi körön, amit válságjog megjelö­li illethetünk,2} nemcsak azért, mert a gazdasági viszonyok *) Tunyogi Szűcs Kálmán: Az adó&gazdáik szükségjoga c. művé­előszavában. 2) A válság jog problémáiról 1. szerző: A váiliságjjog kialakulása,, ipest 1933. és Ujabb fejezetek a válságjog köréből. Budapest,,

Next

/
Oldalképek
Tartalom