Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Irányított gazdálkodás, állami beavatkozás és a jogrendszer elváltozásai

3 is jelentkeznek. Ez a rendszer vezetett a vámvédelemben rejlő gondolat továbbépítésével, úgy a behozatal, mint a kivitel terén az ,,egy kézrend szer" kialakulására, az egyesek ügyletkötési és gazdálkodási szabadságának ezzel együttjáró messzemenő korlátozására. Iigy alakult ki a fizetési forgalom szabályozásának az a rendszere, amely a hitelező államokban a külföld részére történő hitelnyújtások eltiltásában, az embargókban, az adós államoknál pedig a különböző természetű transzfertilalmakban jutott kifejezésre. A beavatkozásoknak az a széles skálája, amelyekkel itt találkozunk, első sorban az ügyletek teljesítésének módját változtatja meg s tölti meg azt a felek ügyleti kikötéseitől eltérő tartalommal. A Miiringszerződések rendszere alapvető feltételeiben változtatja meg a létrejött ügyleteket a teljesítés ideje, a lerovandó pénznem, valamint a teljesítés helye szempontjából isi. Az állami beavatkozás ez irányú megnyilvánulásai nem egy vonatkozásban elllentétesek jogrendszerünk kialakult alapelveível. Azt látjuk itt, hogy a jogegyenlőség gondolata elhalványul és bizonyos újfajta kategorizálásnak ad helyet — más lesz a pozíciója a pénz-, mint az áruhitelezőnek, S e lényeges eltolódásokra a létrejött ügyletek visszamenőleges hatállyal való megváltoztatása útján kerül a sor. Amikor a 300/ 1936, M, E, sz. rendelet a hitelező lakhelye, valamint az ügylet természete szerint eltérő módon állapítja meg a teljesítés mértékét, a teljesítési jogcímeknek valóságos hierarchiáját alakítja ki. II. Amikor az állami beavatkozás ily mérveket ölt, akkor már eljutunk annak oly messzemenő megnyilvánulásaihoz is, amelyeket az irányított gazdálkodás fogalmi megjelöléssel illethetünk. Az irányított gazdálkodás nemcsak módszerében és terjedelmében, hanem alapvető természetében, minemüségében is különbözik az állami beavatkozástól. Bár az ilyen fogalom elhatárolások bizonyos fokig mindig önkényesek, súlyt kell helyeznünk arra, hogy az állami beavatkozás és az irányított gazdálkodás között mutatkozó különbségeket egy példa alkalmazásával tisztázni igyekezzünk. Az állam különböző módon befolyásolhatja a tőke elhelyezés módját. Befolyásolhatja ezt az által, hogy az új építkezésekre adómentességet állapít meg, ami által ezeknek többlet jövedelmezőséget biztosít, tehát a tőke számára kiv tossá teszi a felhasználásmaik ezt a módját, Ezzel szembei osztalékadó bevezetésével az állam áz értékpapirok j övedé nek egy részét a maga számára veszi igénybe, ez által t azok rentabilitását csökkenti. A két irányú beavatkozás hat nak egybevetése alapján arra az eredményre juthatunk, ho{ tőkeáramílás valószínűleg inkább fog az építkezések, mint a r vényvásárlások irányába terelődni. A beavatkozásnak Í