Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Irányított gazdálkodás, állami beavatkozás és a jogrendszer elváltozásai

2 alakításában Európában a fordulópontot a háború jelentette. Ez vitte át az állami beavatkozást a társadalmi és gazdasági életnek olyan új, széles területeire, ahonnan ez az áradat azóta sem vonult el teljesen. A messzemenő állami beavatkozásnak ez a megnyilvánulása, amellyel a háborúban találkoztunk, nem valamilyen gazdasági célkitűzés szolgálatában állott és így joggal vethető fel az a meggondolás, hogy ez nem egy magasabb gazdasági vagy jogi szervezési formának a megvalósítására, hanem azoknak az elsődleges életlehetőségeknek: a biztosítására irányult, amelyek a háború eredményes lefolytatása szempontjából mutatkoztak szükségeseknek. De ha itt nem is valósult meg a gazdálkodásnak a jogélet átalakulását is jelentő új rendszere, e korszak hatásai lényeges jelentőségüeknek mutatkoznak abban a vonatkozásban, hogy ekkor bizonyosodott be egész világosan, milyen messze mehet a hatalmi beavatkozás a gazdasági élet különböző területein. Ugyanekkor kiderült az is, hogy a gazdasági élet e beavatkozásokkal szemben mily nagy fokú alkalmazkodási képességet mutat, s hogy azok az intervenciók, amelyeket erőszakosoknak talán nem is annyira a beavatkozás módjánál, mint inkább azért tekinthetünk, mert azok a gazdasági élet autonóm törvényeibe ütköznek, voltaképen csak hosszú idő elteltével bosszulják meg magukat. Az ilyen intervencióknak az a közvetlen következménye, amelyeiket az első pillanatra vártak, hogy t. i. a gazdasági élet reakciója az ily beavatkozásokat nyomban magától söpri el, nem következett be. Ez időbeli eltolódás hátrányai, a megfelelő tanulságok levonása szempontjából, abban mutatkoznak, hogy elhalványul az összefüggés az elkövetett hibák és azok hátrányos, súlyos következményei között. Az állami beavatkozásnak ez a háborús eredetű továbbrezgése azóta is több irányban mutatkozik. Az állam feladatkörének az újabb fejlődés során végbement bővülésével együtt járt az állami funkciók megszaporodása, a közüzemek számának és tevékenységi körének jelentős megnövekedése. A kérdésnek ez az ága, szociális és gazdasági vonatkozásaiban komoly figyelmet érdemel, jogi problémát azonban viszonylag keveset vet fel. Az állami beavatkozás további, messzemenő hatásai nemzetközi vonatkozásokban jelentkeztek. Ezeknek nem egy megnyilvánulását szinte úgy tekinthetnők, mint a háborúnak a jog többé-kevésbbé kifinomult eszközeivel való folytatását. Ne csak a különböző erőszakos beavatkozásokra gondoljunk itt, amelyek a gazdálkodás szabadságának korlátozásában jutnak kifejezésre. A javakés személyek forgalmában a háború után kialakult autarchikus felfogás olyan korlátozásokat és megkötöttségeiket hivott életre, amelyeknek messzemenő konzekvenciái nemcsak nemzetközi, haltban — a magán- és hitel jog területén