Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Felsőbírósági évnyitó beszédek

123 szok jelentőségét, midőn rámutat arra, hogy a ,.társadalomszervezési láz megszállottjai" között a jogásznak mily fontos hivatása van. A gazdasági élet terén a kollektivizmus felé haladó átalakulásban az ő feladata a fejlődés útjait traszirozni, járhatóvá tenni és fenntartani. Hivatása szerinte a kirobbanások megakadályozása és az egyensúlyából hibáján kívül kizökkent társadalomnak a társadalmi egyensúly helyzetébe való visszavezetése. Nem kevésbbé nagy fontosságú az autonóm tömörülések jelentőségének hangsúlyozása és az, hogy a felsőbbfokú szervezetnek nem szabad magához ragadnia oly munkát, melyet az alsóbbfokú is el tud látni és amit az egyén a köz kára nélkül, vagyis mások érdekeinek veszélyeztetése nélkül el tud látni, azt lássa el az egyén és ne vonassék a társadalmi feladatok körébe. Természetesen föl kell tételeznünk, hogy mindezek a tételek a valóságban is érvényesülnek. Imrédy munkatársainak javarészét is a gyakorló jogászok köréből választotta ki és így remélhetjük, hogy további működése terén is előkelő szerepet szán a ,,Wirtschaftsjurist"-nak, még pedig nem csupán túltengő német formájában, hanem abban az e lapok hasábjain ismételten hangsúlyozott alakjában, amely nem tesz mindent az államnak és a köznek feladatává. Ny. J. A ,.békebeli" ember érzés és gondolatvilágának sok hitét, bizodalmát, ábrándját tépte össze a már több mint két évtizedes világválság. Különösen sok csalódás érte a magyart a trianoni béke megaláztatásai és a forradalmak jogtipró erőszakosságai folytán. Azért fokozottan meg kell becsülnünk azt a tekintélyt, amelyet a világfelfordulás vihara sem tépázhatott meg. A magyar ember, gazdag és szegény, hatalmas és gyenge egyformán változatlan hittel és bizodalommal tekint a magas bíróságokra, ahol tudja, hogy minden megpróbáltatása mellett megértést, igazságot, pártatlan törvényalkalmazást talál. A felsőbíróságok tekintélyét joggyakorlatuk, döntéseik igazsága alapozza meg, de e magas tekintély megerősítői azok az évnyitó beszédek is, melyeket e bíróságok elnökei tartanak. E beszédek hangjából kiérezzük azt a szeretetet és aggódást, mellyel e bíróságok tagjai a nemzet és jövője iránt táplálnak, de egyúttal örömmé) látunk bennük egy negatívumot is: a politikamentességet. Példái e beszédek annak, hogyan lehet a nemzet sorsdöntő kérdéseiről pártatlanul, pártszempontok nélkül, önzetlenül nyilatkozni. Dr. Osvald István, a Kúria elnöke, szemlét tart az év fontosabb törvényalkotásai és javaslatai felett. Sok szó esik most reformokról és szociálpolitikáról. A Kúria elnöke a hitbizományi reform és a telepítési törvény kapcsán egyúttal mintaszerű irányelveket ad minden reformra nézve. Megállapítja, hogy a Felsőbíróság! évnyitó beszédek.