Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 2. szám - Felsőbírósági évnyitó beszédek
124 gazdatisztekre kiterjesztett társadalmi biztosítás bármennyire kívánatos is, a mezőgazdasági munkásokra egyelőre pénzügyi okokból ki nem terjeszthető. A hitbizományi törvény kapcsán kiemeli, hogy az évszázados birtokállapotoknak a jogállam szellemében való megváltoztatása a kérdés döntő jelentőségének teljes tudatát és lelkiismeretes felelősségérzést tételez fel. A hitbizományok kérdését a Kúria, nem politikai szempontból, hanem a nemzet közgazdasági érdekei tekintetbe vételével nézte. A földbirtokrendezések terén óvatosságra int, nehogy az újabb intézkedés az előbbi földibirtokrendezés be nem fejezett bonyodalmait növelje és Magyarország közgazdasági érdekeit veszélyeztesse. A nagybirtok felidarabolása kényes kérdés, mert Magyarország agrárország és a nagybirtoktól függ az ország közellátása és kivitele. Az átmeneti intézkedésnek kell az átalakulás lassú ütemét biztosítani. E bölcs szavak intésül szolgálnak a reális körülményekkel nem számoló, a népet felbiztató és azután csalódottá és elégedetlenné tevő mindenáron való reformkísérletek ellen. A nemzet jóléte nem tür felelősségtelen kísérletezési; és aki reformál, jól gondolja meg, hogy lehet-e sikere az újításnak és segít-e a nemzet bajain és nem fokozza-e azokat. Igen megszívlelendő szavakat mondott a Kúria elnöke az ügyvédi rendtartási javaslat kapcsán. A magyar ügyvéd fontos közéleti szerepe már régi. A magyar nemzet „jogásznemzet" és a jog művelése nálunk az általános műveltséghez tartozott. A magyar jogász a közéletben, a társadalomban, közjogi szervezeteinkben vezető szerepet vitt, nagy tekintélye volt és nemzeti érzésben erős, anyagilag független, befolyásos volt. Az ügyvédség nemcsak kenyérkereső foglalkozás, hanem hivatás. Az igazságszolgáltatás jósága, az állam jogrendszere, a társadalmi állapotok szilárdsága a bíróság és közigazgatás működése mellett a hivatása magaslatán álló, jellemében szilárd, lelkiismeretes ügyvédi kar közreműködésétől függ. Az ügyvédi hivatás közjogi érdekű. Figyelmébe ajánljuk e bölcs szavakat azoknak a felelőtleneknek, de sajnos, sokszor tekintélyes állásban levőknek, kik minden alkalmat felhasználnak arra, hogy az ügyvédséget, mint hivatást, egy-két ember eltévelyedése miatt becsméreljék, akik felesleges voltát, sőt káros hatásait emelik ki. Legtöbbnyire nem egyes ügyvédekről, hanem általánosítva az ügyvédségről beszélnek. Jegyezzék meg, hogy az ügyvéd szólásszabadsága, képviseleti joga közjogi érdekű és aki az ügyvédség tekintélyét ássa alá a nép előtt, az az igazságszolgáltatást, a jogrendet, a társadalom szilárdságát veszélyezteti. Helyesen utal a Kúria elnöke arra is, hogy az ügyvédi kiválasztás első kelléke a jogi oktatás reformja.