Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - Egyetemleges kötelezettség megszűnésére befolyással biró körülmények

120 biztosítás óikra vonatkozólag sincs oly írott jogszabály, amely az esedékességitől számított 30. nappal a biztosítást megszűntet né az esetben, ha a fidlszóliítás ki nem küldetett, a Kúria mostani gyakorlata pedig egyrészt bíróságainkra nem kötelező, másrészt pedig bármikor megváltozhatik, igen célszerű volna, ha a Kúria most hozandó döntvényében e kérdésben is tisztán leszögezné álláspontját, ami azután minden bíróságra nézve kötelező erővel bírna. Amennyiben ily irányú állásfoglalás az új döntvényben nem történnék, úgy a mostani állapottal szemben visszaesés mutatkozhatnék, külőnösien akkor, ha egyes bíróságok az új szabályt visszahatólag is alkalmaznák, ami tulaj donképen a biztosítási szerződés kétől dalius ágának teljes tagadása lenne. Mindenesetre örvendetesnek kell azonban tartani, hogy a Kúria az itt ismertetett kérdésben irövldesen végleges döntést fog hozni és így véget fog vetni a mostani kínos jogbizonytalanságnak. Remélnünk kell azt is, hogy Kúriánk bölcsessége meg fogja találni azt az útat, amelynek követése egyaránt meg fogja óvni a biztosító intézetek és a biztosítottak érdekeit. Dr. Haraszti György. X Egyetemleges kötelezettség megszűnésére befolyással bíró körülmények. Több örökös egyetemlegesen köteles tartásdíjat íizetni. A kötelezettek egyike a Pp. 413. §-a alapján keresetet indít a tartásdíj öszszegének mérséklése iránt. A Kúria 2133/1936. sz. ítéletével felperest keresetével elutasítja. Az indokolásban többek között a Kúria az alábbi jogélvre is hivatkozik: ,,. . . az örökösök a tartásdíj fizetésére egyetemlegesien vannak kötelezve. Az egységes jogi alapon álló önök ősök azonos taritalmu egységes szolgáltatásira irányuló kötelezettsége pedig kizárja azt, hogy valamelyikük a jogi kötés alól a tartásra jogosítottal szemben csak azért szabaduljon, vagy annak enyhítését csak azért követelje, mert a kötelezettség teljesítésére ezúttal anyagi ereje nincs. Az egyetemlegesen kötelezettek egyikének a kötelem teljesítésében mutatkozó ez az egyéni lehetetlensége az egyetemleges viszonyon mindaddig nem változtat, amig a kötelezettek közül csak egy is teljesíteni tud". Ha a tartásdíj fizetésére egyetemlegesen kötelezették egyike által támasztott kereset sikere, vagyis kötelezettségének bírói mérséklése ténylegesen azzal a kihatással járna, hogy most már a többi adóstárs kötelezettsége is ugyanolyan mértékben automatikusan lecsökken, s egyik adóstárs sem tartoznék a lemérsékelt összegnél nagyobb tartásdíj fizetésével, úgy az egyetemlegesség ebben az esetben saját alapeszméjével szöges ellentétben nem a hitelező nagyobb biztosítására, egyszóval javára, hanem vesztére szolgálna, aminél abszurdabb eredmény valóban nehezen lenne elképzelhető. Kérdés azonban, hogy csak-