Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A német részvényjogi reform

101 alapon, hogy az egyik előttemező tanú az aláírásnál nem volt jelen és a vevő helyett valaki szabályszerű meghatalmazás nélkül írta alá a szerződést (P. V. 2738/1936.). Vitás lehet, vájjon a jogügylet formakellékeinek megsértése nem minősül-e anyagi jogi kérdésnek. (Más folyományát ugyanannak az alapelvnek l. előző évfolyamunk 591. old.). A telekkönyvi rendtartás 74. §-ában foglalt szabályok nem vonatkoznak azokra az ingatlanokra, amelyek tulajdonjogát javára közszerzemény jogcímén kebelezték be. Ez a szabály ugyanis kivételes szabály és így csak örökjogi, nem pedig élők közti jogcímen bekebelezett ingatlanokra aLkalmazható (Pk. V. 2796 1936.). A dollárvalorizáció kérdésében a gyakorlat lényegében nem változott. A P. V. 2839 1936. sz. ítélet az előzőleg búzában és papírkoronában fennállott követelésnek 1926-ban dollárra átszámított összegét csökkentetlen kurzuson számítja át pengőre, aminek az sem akadálya, hogy a felperesek 1934-ben a kamatot csökkent árfolyamon jogfentartás nélkül fogadták el. Más azonban a Kűria álláspontja dollár hagyománynál (P. I. 3728/1936.); minthogy dollár a hagyatékban nem maradt, a hagyományozott dollárösszeget a kifizetéskori árfolyamon kell aranypengőre átszámítani. Az eladó azon a címen, hogy a vevő az átvállalt dollártartozást alacsonyabb kurzuson egyenlíti ki, gazdagodás címén megtérítést nem követelhet (P. VII. 4310/1936.). Ha a kereseti dollárösszeget a bíróság a fizetéskori árfolyamon számítja át pengőre, a beszámítandó dollárkövetelés ugyanily kurzuson számítandó át és nincs helye annak, hogy a beszámítandó követelés átszámítása az esedékességkori magasabb dollárárfolyamon történjék (P. VII. 3913 1936.). Ennek a legutóbbi döntésnek a helyessége attól függ, vájjon azonos eredményre vezetne-e, ha mindkét szembenálló követelés átszámítása egyaránt esedékességkori kurzuson történne. Az 1923-ban buzaértékre kiállított kötelezvény teljesítése buza szolgáltatása alakjában nem követelhető, mert a buzaértékben való kikötés pénzszolgáltatás kikötését jelenti. Minthogy pedig a kötelezvény kiállítása idejében a buza ára koronaértékben volt meghatározva, a kötelezvényben foglalt buzaérték meghatározásából is csak koronaértékre szóló pénztartozás keletkezett, amelynek átértékelésére pedig a valorizációs törvény irányadó (P. V. 2851 1936.). Ez a döntés csak akkor helyes, ha a kötelezvényben foglalt követelés esedékessége is a korona stabilizálódása idejénél korábbra esett.