Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A német részvényjogi reform

100 32.) Ezt az elvet a P. III. 1339/1936. sz. feloldó végzés arra az esetre is kimondja, ha a felek a bontóper folyamatba tétele előtt a nőbartási igény felett tárgyalásokat folytattak. Ugyanez a végzés egy másik megállapítást is tartalmaz. Ha ugyanis a férj a házasság felbontásába csak úgy egyezik bele, ha a feleség a nőtartásról is lemond, úgy ez a megállapodás beleütközik a házassági jogról szóló törvénynek abba az elvébe, amely a házasságnak közös megegyezés alapján való felbontását kizárja; az ily megállapodás érvénytelen és ez esetben a feleség nőtartási igénye feléled. Ez az álláspont erősen vitatható. Érvénytelen ugyan a házasság felbontására irányuló megállapodás, nem érvénytelen azonban a H. T. kifejezett rendelkezéséhez képest a nőtartásról való lemondás és az ily lemondást az sem teszi és nem is teheti érvénytelenné, hogy össze van kapcsolva a közös felbontásra vonatkozó oly megállapodással, amely a házasság felbontása után amúgy is elvesztette minden aktualitását és amely véleményem szerint nem alkalmas arra, hogy a nőtartásra vonatkozó, önmagában érvényes ós külön elbírálandó megállapodás semmisségét vonja maga után. * A védjegytörvény 10. §-a ugyan csak más termelő, iparos vagy kereskedő nevét köti védjegy használatánál az illetők beleegyezéséhez, ez a tilalom azonban a bírói gyakorlat értelmében mindenki javára fennáll; következik ez a névhez való jog általános érvényű szabályozásából. Senki sem tartozik tehát tűrni, hogy nevét harmadik személy a maga vállaliatához a kelendőség fokozása végett reklám gyanánt használja. A ,,King Edward" szóvédjegy a „VIIlL" megjelölés nélkül is félreérthetetlenül a volt angol király nevére utal és így beleegyezésének igazolása nélkül nevét védjegy céljára felhasználni nem lehet (P. II. 5006/1936.). Birtokháborítást elkövethet a magyar állam is és ha az állam mint vagyonjogi személy a birtoklást gyakorló közegének az utasításai alapján követ el birtoksértést, az ilyen birtoksérelemért rendszerint egyedül az felel, aki arra az utasítást kiadta, hacsak az utasított közeg a kapott rendelkezést túl nem lépte. A P. V. 3070/1936. sz. ítélet e jogelv alapján utasítja el a magy. kir. állami méncsikótelep parancsnoka ellen saját személyében indított birtokkeresetet, mert a birtokháborításért kizárólag az utasítástadó kir. kincstár felel. A törlési kereset a 424. E. H. szerint csak a telekkönyvezett anyagi jog oltalmára szolgál ós nem indítható törlési kereset a vételi ügylet formahibái alapján — az adott esetben azon az