Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 2. szám - A német részvényjogi reform
97 intézkedni. Az ügyvezetőség által megállapított tartalékolásokat nem csökkentheti. Az ügyvezetőség által tartalékba helyezett összegeket más célra nem használhatja fel és legfeljebb arra van joga, hogy a kimutatott tiszta nyereségből a tartalékok dotálását fokozza. Az ügyvezetöség és felügyelőbizottság részére a felmentést továbbra is a közgyűlés adja meg. Joga van minden egyes részvényesnek arra, hogy felvilágosítást kérjen, az ügyvezetőség azonban megtagadhatja ezt a felvilágosítást, ha annak megadása a részvénytársaságnak, vagy valamely részes vállalatának vagy a köznek érdekeit veszélyeztetné. A megtagadást a közgyűlés sem helyezheti hatályon kivül. Az ügyvezetői hatáskör kiterjesztése maga után vonta a kötelező revíziót és a könyvvizsgálónak a közgyűlés által leendő kirendelését. A revízió megejtése a benyújtott zárszámadások érvényességének feltétele s ha véleménykülönbség van az ügyvezetőség és a könyvvizsgáló között, úgy a vitát egy zsűri dönti el. Az ügy vezetőséget a felügyelőbizottság rendeli ki és vonja vissza annak megbízatását. Miután pedig a hosszú lejáratú szerződések előnytelenek lehetnek, az ügyvezetőség tagjai csak öt évre rendelhetők ki. Megbízatásuk meghosszabbítható, még pedig többízben is. A felügyelőbizottság által kirendelt elnök az ügyvezetöség kebelében felmerülő vitákat jogosítva van egymaga eldönteni. Az ügyvezetőség tagjainak illetményei akként állapítandók meg, hogy arányban legyenek az illetőnek munkakörével és a társaság helyzetével. Ha a társaság helyzete rosszabbodik, úgy méltányos leszállításnak van helye. Tantiémet szintén meg lehet állapítani. Azonban ennek a tantiémenek arányban kell lennie a vállalat önkéntes szociális szolgáltatásaival, úgy hogy ha az aránytalanul magas, az államügyész ennek leszállítását követelheti. Ezt a rendelkezést egyrészt rugékonysága folytán, másrészt azért, mert könnyen a gazdasági élet teljes bürokratizálásához vezethet, az érdekeltségek aggályosnak találják. A Deutscher Volkswirt is a tervezetet ismertető cikkében bizonyos mértékig ellene foglal állást. A felügyelőbizottság tekintetében a reform legfőbb intézkedése, hogy tagjaínak számát korlátozta s hogy egy személy tíz felügyelőbizottsági tagságnál többet nem vállalhat. A részvényesek szavazati joga tekintetében szintén vannak újítások. A többszörös szavazattal bíró részvények érvényesülésének lehetőségét korlátozza. Korlátozza a pénzintézetek által a náluk elhelyezett részvények aalpján gyakorolt szavazati jogokat is. Csak akkor gyakorolhat valamely bank meghatalmazás alapján szavazati jogot, ha arra minden egyes esetben külön s határozott időre szóló felhatalmazást kapott. A törvény a negáció álláspontjára helyezkedett számos, az utolsó időben felvetett reformgondolattal szemben. A közgyűlési jogok gyakorlása tekintetében nem tesz különbséget a régi és az új részvényes között, nem vezeti be a hányadrészvényeket, nem