Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A német részvényjogi reform

cserélteti ki a bemutatóra szóló részvényeket a névre szóló részvényekkel, nem ad szavazati jogot az ügyvezetőségnek, stb. A német részvényjogi irodalomnak s jogászgyüléseknek régi tárgya a tökeszerzés új módjainak meghonosítása. Ez a gondolat vezeti a reformot, amidőn a feltételes alaptőkeemelóst és az előre megállapítod vagy autorizált .alaptőke intézményét (bedingte Kapitalerhöhung und genehmigtes Kapital) meghonosítja. A feltételes alaj tőkeemel és esetén a társaság akként határozhat, hogy az alaptőkeemelés csak akkor hatályos, ha az új részvényekre egy más, harmadik személy opciót gyakorol a részére visszavonhatatlanul biztosított megszerzési jog alapján. A „genehmigtes Kiapital" intézményénél az ügyvezetőség jogosítva van arra, hogy újabb közgyűlési határozat nélkül a piac viszonyainak kedvező alakulása esetén az előre megállapított részvénytőkét részvények kibocsátása útján megszerezheti. A részvény társaságoik egyesülési formái is gazdagodták, mert lehetővé teszi korlátolt felelősségű társasággal, bányajogi társulatokkal, való egybeolvadást. Megkönnyítette a reform az átalakítási lehetőségeket is. Nagyjelentőségű rendelkezés, hogy a köznek a veszélyeztetése esetén a hatóság a részvénytársaságot kártérítés nélkül feloszlathatja. JOGGYAKORLAT. A judikatura kiemelkedő döntései. A kár, Kúria polgári jogegységi tanácsának 83. sz. döntvénye megállapítja, hogy hitbizományi zárlat esetében a hitbizományi bíróság által a hitbizományi birtokos számára megállapított tartási összeg csak abban a részében lehet végrehajtási foglalás tárgya, amely a hitbizományi birtokos ós a tartási összeg megállapításánál esetleg számításba vett családtagok létfentartásának biztosítására szükséges összeget meghaladja. A döntés ebben a kérdésben a hitbizományi bíróság hatáskörébe tartozik. A döntvény indokolása ellőttünk még nem ismeretes és így £t döntvény méltatására csak következő számurikban térhetünk ki. Örökbefogadási szerződésnek az a rendelkezése, hogy a szerződés az illetékes hatóságok jóváhagyása után válik kötelezővé, nem egyéb, mint a jogszabályokra való utalás és nem ad jogot valamely félnek, hogy a jóváhagyásig a szerződéstől viszszalépjenek, mert ly visszalépési jogot kifejezetten kell kikötni (P. III. 2099/1936.). Ha felperes a házasság felbontására irányuló keresetét a HT. 80. §-ának a) pontjára alapítja és abban egyedül a jogos indok nélküli elhagyást, nem pedig a további jogosulatlan különélést teszi kereset tárgyává, úgy a hat havi keresetelenyész-