Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A német részvényjogi reform

96 tulajdonosát telikének értéke vagy értékemelkedése arányában a rendezés költségeihez hozzájárulásra lehet kötelezni. Az eddigi gyakorlattal megegyező az a szabály, hogy telek tulajdonosa az út burkolásának, valamint a város (község) tulajdonában lévő közműhálózat építésének, bővítésének és fenntartásának költségéhez hozzájárulásra kötelezhető. Ezek a hozzájárulások a telek terhét képezik — vagyis a bekebelezett jelzálogjogok előtt elégítendők ki. Érdekes még e fejezetből a hites mérnök intézményét rendszeresítő 26. §. A hites mérnök feladata: a hatóság hatáskörébe tartozó ügyek műszaki vonatkozásaiban szakvéleményt adni, vagy hiteles ténymegállapítást tenni. Az Indokolás adós marad annak a kérdésnek 'kifejlésével, van-e hasonló intézmény külföldön és egyáltalában mely okok teszik szükségessé egy ily privilegizált foglalkozási ág létesítését. A háború befejezte óta a részvényjogi reform állandóan kisért nemcsak nálunk, hanem Németországban is. Utoljára 1931ben látotl napvilágot egy részvényjogi novella s most a nemzetiszocialista kormányzat szintén feladatának tartotta a részvényjog újraszabályozását. A törvény szövegét még nem ismerjük, azonban a hivatalos és félhivatalos közremények az alapelveket ismertetik. Ez ismertetések alapján látható — miként azt Gerhard Stahl a Deutsoher Volskwirt-ben megjelent cikkében kifejti —, hogy a részvénytársaság értéke vagy értéktelensége körüli vitát a Jelenlegi kormányzat véglegesen a részvénytársasági alakulat javára döntötte el. A tervezet újonnan alapítandó részvénytársaságok alaptőkeminimumát y2 millió márkában állapítja meg, azonban a jelenleg fennálló részvénytársaságok közül csak azoknak kell feloszlaníok, vagy átalakulniok, melyeiknek névleges tőkéje 100.000 márkán is alul van. Az 1931. évi német részvényjogi reform indító oka az volt, hogy nagy vállalatok egyes személyek vétkessége folytán összeomlottak. A bajon olymódon akart segíteni, hogy a nyilvánosságot fokozta és a könyvvizsgálat intézményének biztosított szerepet. Nem lehetett az akkori hangulat mellett szó arról, hogy az ügyvezetőség és felügyelőbizottság hatáskörét tágítsa. A nemzetiszocialista kormányzat azonban a reformot ebben az irányban vitte keresztül. A vállalat igazi ura nem a közgyűlés, A vezetés az ügyvezetőség vagy igazgatóság feladata s a közgyűlés csak abban az esetben foglalhat állást valamely az ügyvezetéssel kapcsolatos kérdésben, ha ezt az ügyvezetőség elébe terjeszti. Az évi mérleget, a nyereség- és veszteség számlát nem a közgyűlés, hanem az ügyvezetőség álllapítja meg. Az a közgyűlés elé csak akkor kerül, ha a felügyelőbizottság nem járul hozzá vagy pedig akár az egyik, akár másik ezt kifejezetten kívánja! A közgyűlés hivatása az ügyvezetőség által rendelkezésre bocsátott és kimutatott tiszta nyereség mikénti felhasználása felől Dr. Vági József.