Polgári jog, 1937 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 2. szám - Magánjogi rendelkezések a városrendezésről és az építésügyről szóló törvényjavaslatban
89 zethetö be, amelyről a befizetett pengőösszeg a hitelező szoluciős nyilatkozata esetén zárollt belföldi pengőszámlára vihető át. Az 1937. évi január hó 1-től kezdődőleg kiszállított könyvek, folyóiratok és más irodalmi termékek ellenértéke az új árucsere egyezmény rendelkezései szerint a fenti intézeteknél vezetett MNB. tulajdonát képező Bücherkonto javára térítendő. Az így befolyt összegek 50%-a, mint eddig is, a MNB. útján, a fennmaradó 50% pedig a Magyar árucsereforgalmi Intézet r. t. útján kerül a magyar exportőr javára mindenkori hivatalos árfolyamon felár mellett pengőben folyósításra. (MNB. 250. sz. körlevele). Devizaigénylés. A magyar importörök devizaigényléseiket tekintet nélkül arra, hogy az árucikk behozatali engedélyhez kötött, vagy szabadon behozható, 1937. évi január hó 1. napjától kezdődően további intézkedésig valamely megbízott magyar pénzintézet útján nem a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához, hanem a Magyar kir. Külkereskedelmi Hivatalhoz tartoznak benyújtani. A behozott áru ellenértékének kiutalását az igénylésekre megállapított általános szabályok keretében a MNB. import-deviza csoportja végzi. (MNB. 247. sz. körlevele). Megbízott pénzintézetek deviza-számlája. A megbízott pénzintézetek csak azokat a készkiadásokat jogosultak belföldi ügyfeleik devizaszámlái terhére elszámolni, amelyek a számlával összefüggő műveletek végrehajtásával kapcsolatban külföldön merülnek fel és tényleg külföldi fizető eszközökben teljesitendők. A nem ilyen természetű költségeket, valamint a számlavezetéssel, illetőleg a megbízott pénzintézet eljárásával kapcsolatban a fél terhére felszámításra kerülő jutalékot a megbízott pénzintézetek csak pengőben jogosítottak az ügyfél terhére írni, illetőleg bevételezni és eezn a címen a MNB-nak beszolgáltatandó, illetőleg a MNB. engedélyével az ügyfél rendelkezésére álló devizamennyiséget csökkenteni nem szabad (MNB. 249. számú körlevele 1937. január 16.). Dr. P—ő. Magánjogi rendelkezések a városrendezésről és az építésügyről szóló törvényjavaslatban. A Javaslat I. és II. fejezetei foglalkoznak a városrendezés kérdésével, III. fejezete az építésüggyel, IV. fejezete pedig vegyes rendelkezéseket tartalmaz. A Javaslat rendelkezései azonban nem veszik logikusan keresztül ezt a felosztást; a városrendezésről szóló fejezetek tartalmaznak építésügyi rendelkezéseket is. Az I. fejezet szerint minden városnak városfejlesztési tervet kell megállapítania, különösen meg kell határoznia a városias felépítésre szánt területet, még pedig a törvény hatálybalépésétől