Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 10. szám - Néhány megjegyzés Szászy Istvánnak a nemzetközi Clearing- és fizetési egyezményekről szóló művéhez [Könyvismertetés]

716 ben kell megkapnia követelésének teljes összegét. Hozzáteszi azt, hogy a klíringrendszer bevezetése nem vonja maga után a felek között létrejött szerződések megújítását és alanyváltozást sem idéz elő a szerződésben. Már pedig, ha az adós részéről a kliringszervnél történt befizetésnek kötelemszüntető hatályt tulajdonítanának, akkor ez azt jelentené, hogy a kötelemben alanyváltozás következik be, a kliringszerv átveszi az adós tartozását, az adós helyébe lép, ami a kliringszervek magánjogi felelősségének elvével ellentétben állana. Megkapó ez az adós és hitelező közt fennálló kötelem állandóságából levezetett következtetés és jogi szempontból sem fér hozzá kétség. Csupán a kliringszervek magánjogi felelősségére való utalás hat zavarólag. Tény, hogy az adós és hitelező közötti viszonylatban a kliringszerv felelőtlen (,,saját nevében, de mások rovására"), de mindegyi kkliringszerv felelős saját ügyfelének azért, hogy ügyrendje (egyezmény) értelmében teljesítette a megbízást. Érdekes, hogy a szállítmányozási fikció révén ugyanerre az eredményre jutunk. A Mt. 1089. §-a szerint a pénzt az adós kétség esetében saját veszélyére és saját költségére a hitelező lakóhelyére köteles küldeni. Ha már most az adós a kliringszervet veszi igénybe, az ellenszolgáltatás tovaküldése céljából (mindegy, hogy kényszerűségből, vagy nem), úgy az ebből előálló veszély az adóst terheli. Az pedig köztudomású, hogy a kliringszerv közben jöttével való szolgáltatás a teljesítés időpontjának eltolódásával járhat, mely idő alatt bekövetkezhetik az a veszély, hogy a kiiringsz érvnek befizetett pengőösszeg nem fedi a külföldi pénzben számlázott tartozást. A kliringadósnak tehát számolnia kell azzal, hogy a teljesítés időpontja nem a kliringszervhez történt befizetés időpontja, hanem a befizetett összegnek a hitelezőhöz való eljutásának időpontja, mely esetleg attól is függhet, hogy a szembenálló kliringszervek egyenlege hogyan alakul. A várakozási idő alatt bekövetkezett árfolyamváltozás az adós részére esetleg 50% -os veszteséget jelenthet. A belföldi adós részéről ilyen esetben gazdasági lehetetlenülésre való hivatkozásnak csak abban az esetben lehet helye a külföldi hitelezővel szemben, ha ennek részéről sem történt még teljesítés. Ha ellenben a belföldi vevő a hitelező, olyan értelemben, hogy a külföldi eladó csak a vételár befizetése után köteles teljesíteni, úgy a külföldi teljesítése még nem lévén esedékes, gazdiasági lehetetlenülés címén az ügylettől elállhat, még akkor is, ha a külföldi eladó szerződésellenesen előbb teljesített. Természetes, hogy előállhat az az eset, hogy a belföldi adósnak kell viselnie, a kirovó pénznem közben bekövetkezett árfolyamesésének „veszélyét" is. Ilyenkor még kirívóbb az az elv, hogyha a tartozás az eladó pénznemében vagy a vevőjétől különböző bármely más pénznemben lett meghatározva, az eladónak ebben a pénznemben meg kell kapnia követelésének teljes öszszegét. Tehát sem többet, sem kevesebbet. A befizető belföldi adós tehát a szolgáltatás teljesítése után saját kliringszervétől visszakövetelheti azt a maradékot, mely azáltal állott elő, hogy a külföldi pénznem árfolyama időközben esett.