Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 10. szám - Pénzügyjogi kötelem

717 A könyv tartalma olyan gazdag és sokrétű, hogy ismertetésére nincs e helyütt alkalom, még kevésbbé annak méltatására. A kliringszerződések tartalmának alapos tárgyalása után a szerző áttér a kliringszerződések tartalmának fejlődésére, ismerteti azok gazdasági jelentőségét, Magyarország kiiring- és fizetési egyezményeinek általános elveit és részletes tartalmát, valamint a MNB idevágó körleveleit. A könyv nemcsak gyakorlati módon ismerteti a kliringügyletek közgazdasági hátterét, és nemcsak kimerítő oktatást ad azokról .a nyilvánosság előtt ritkán tárgyalt államközi és pénzügyi kérdésekről, melyek a klíringrendszer megszületéséhez vezettek, hanem a tények ismertetéséhez kapcsolódva, a külföldi árúforgalom gazdiasági mozzanataival szerves összefüggésben alapos és kimerítő jogi elemzést is nyújt. Nagy értéke, hogy meglátja a problémákat és nem tér ki előlük, hanem közvetlen eszközökkel határozott megoldást nyújt. Alapvető munka. P. T. Pénzügy jogi kötelem. Egy a közelmúltban megjelent pénzügyi jogi munka1) vetette fel ezt az itt címül használt fogalmat, amely újszerű csengésénél fogva nem kerülhette el azt a sorsot, hogy a kritika különös figyelemben ne részesítse. Ennelk a Lapnak hasábjain Zexkovitz Zsigmond tolla adott hangsúlyt annak a reszenzusnak, amelyet ez a fogalomhasználat ittott kiváltott.2) Az az argumentáció, amellyel az alábbiakban a pénzügyi jogi kötelem valóságos létét s így e kitétel helytálló voltát kísérlem meg bizonyítani, szorosan a tárgyat érinti és bármilyen csábító volna is, nem térek ki Zerkovitznak azokra az egyébként könnyen cáfolható félreértéseire, amelyek könyvem anyagát általánosan érintik. Ezzel is kiemelni kívánom annak a körülménynek tárgyilagos fontosságát, amely a pénzügyi jog egyes elemeit jellemző kötelmi jelleg felismerésében rejlik. ,,A kötelem szót, — mondja Zerkovitz —, a magánjog foglalta le. A szó mögött a magánjog fogalmi meghatározásai, tehát meghatározott gondolatok rejtőznek ... A kötelmi jog állapja a feleik akarata, mely nyilvánulhat szerződésben, egyoldalú jognyilatkozatban, vagy átfordulhat Grosschmid nyelvén szólva kártérítési kötelemmé". Ennek a jogi alapállásnak az a további mondat szolgál támasztékul, hogy könyvem ,,a pénzügyi jogban felismerni vél magánjogi fogalom-meghatározásokat é3 oly tény állásokat (a bírálatban nyilván sajtóhibaként: tényállításokat), amelyeikből magánjogi kötelmek keletkeznek és ezért állítja fel a pénzügyjogi kötelem fogalmát". 1) Takács: Rendszeres magyar pénzügyi jog, B. 1936. Grill. 2) Polgári Jog 492. s a köv. lap., a Közg. Szemlében Papp Antal tagadja felfogásom helyességét 631. s a köv. 1. — lényegében azokkal az érveikkel, mint Zerkovitz.